Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)

3. A mezőgazdasági vízhasznosítások

1000 ha-t ellátó esőztető öntözőfürtöt.) Az ilyen beruházások azonban rendkívüli terheket róttak az egyes üzemekre, ezért 1970-től új megoldásra tértek át: az ún. ,,szolgáltató-műveket" (a nyomásközpontot és a csőhálózatot a hidránsig) állami célcsoportos beruházásként építik meg. Az öntözésfejlesztés ilyen megoldásának jelentőségét mutatja, hogy a Kiskörei Vízlépcső öntözőrendszereiben az új öntözőberendezések 1/3-ának megvalósítását állami beruházásként tervezik. V A mezőgazdasági üzemeknek az esőztető öntözőfürtök építése iránti igénye messze meghaladja a lehetőségeket. A Közép-Tiszavidék azonban a Vízlépcsőhöz kapcsolódó öntözésfejlesztési program keretében, sokkal nagyobb mértékben részesül a célcsoportos beruházások összegéből, mint az ország más területei. Az esőztető öntözőfürtök tervezésénél és építésénél a terület komplex vízrendezésére törekedtek, s az öntözőmű építésével egyidőben és azzal összhangban az üzemi meliorációt is megoldották, ami magában foglalja az öntözéssel összehangolt táblásítást, az úthálózat kialakítását, az esetleges tereprendezést és talajjavítást, valamint az üzemen belüli belvízlevezető csatornahálózatot is. Ezekről, az öntözőművek építésével párhuzamosan, maguk a mezőgazdasági üzemek gondoskodtak.

114 Már a III. ötéves tervben megkezdődött a Kisújszállási és a Kerekdombi esőztető öntözőfürt építése, összesen 2600 ha terület öntözését teszik lehetővé és 1973-ban léptek üzembe. További esőztető öntözőfürtök épültek a IV. 39. ábra. A Kisújszállási (esőztető) üntözőfürt nyomásközpontja