Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)

1. A vízimunkálatok szerepe az újjáépítésben — és a korszerű vízgazdálkodás kialakulása

„Az északkeleti és keleti országrészek hadműveleti kiürítése" tárgyában a m. kir. Föld­művelésügyi Miniszter 350 92Ö/Om. biz. 1944. VIIl/A. 1. sz., 1944. szept. 13-án kelt — és a Mezőtúr—Mesterszállási Társulathoz 1944. szept 18-án érkezett — rendelet szerint: „Az általános hadműveleti helyzet következtében a m. kir. honvéd vezérkar főnöke által elrendelt hadműveleti kiürítés folytán értesítem, hogy Címet is a kiürítésre kerülő és a már elszállítható vízitársulatok közé sorolom . . ." „II. A honvéd vezérkar főnöke rendelkezése folytán kiürítésre kerülnek: A vízitársulatoknak felszerelési tárgyai, készletei és egyéb értékei. Kiürítendő az ott nélkülözhető, pótolhatatlan, valamint bizalmas természetű iratanyag is. Feltétlenül és elsősorban elszá 11ítandók a társulati műszerek, a társulati ártéri nyilván­tartás, tervek stb. A fentebb megjelölt anyagnak a kiürítéssel kapcsolatos elszállítása után egy társulati mérnök vezetése alatt — az esetleg később elrendelhető elnéptelenítésig — az egész alsóbb fokú műszaki személyzet (műszaki nyilvántartók, gátfelügyelők, gát- és csatornaőrök stb.) to­vábbra is a helyén marad . .." „A hadműveleti helyzet esetleg szükségessé teheti egyes területrészek elnéptelenítését. Ennek elrendelését a vezérkar főnöke működési területén az I., illetve II. hadsereg parancs­nokság hatáskörébe utalta . . ." A továbbiakban a rendelet a kiürítésre kerülő anyag kísérésére kijelölt személyekről, az anyag leltárba vételéről és az elszállításhoz szükséges vagonok igényléséről intézkedett. Később érkezett meg a földművelésügyi miniszter „szigorúan bizalmas" rendelete — kelt Budapesten 1944. szept. 27-én, érkezeti 1944. okt. 2-án —, amely a Mezőtúr—Mester­szállási Társulat „felvevő területéül" — Paksot jelölte ki.) 1944. október 15. után, „A Középtiszai katonai közigazgatási és gazdasági parancsnok­ság" a „totális mozgósítás" érdekében még jobban megszigorította a „hadrafogható sze­mélyi tartalékok" és a gazdasági értékek kiürítési feltételeit. Mindez azonban — részben a lakosság magatartása, részben a gyorsan változó fronthelyzet miatt — az előbbieknél is ke­vesebb eredményekkel járt már. 6 Megállapítható tehát, hogy az általános kiürítés keretében a vízügyi hi­vatalok és a társulatok is szigorú utasítást kaptak értékeik és személyzetük elszállítására. Ezek megtagadása, illetve „szabotálása" pedig az akkori kö­rülmények között igen nagy személyi felelősségvállalást jelentett, amelyet csak a gyorsan előretörő szovjet csapatok megérkezése oldott fel. Egyes hivatalok és társulatok eleget tettek a rendeleteknek, de nagyobb részük, megfelelő halogatással, csak részben, vagy egyáltalában nem tel­jesítette azokat. 1.3 A VÍZÜGYI SZERVEK HÁBORÚS VESZTESÉGEI ÉS A HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁK MEGKEZDÉSE 12 17 A középtiszavidéki társulatok és a szolnoki folyammérnöki hivatal sze­mélyzetének helyben maradt tagjai a kiürítési rendelettől nem érintett gât­és csatornaőrökkel, gépészekkel stb. — a harcok megszűnése után azon­nal, már 1944. novemberében, megkezdték az ár- és belvízvédelmi művek­ben keletkezett háborús károk felmérését, és megszervezték a töltések árvíz­veszélyes sérüléseinek azonnali helyreállítását, vagy legalábbis ideiglenes jellegű megerősítését is. Ugyanakkor — ahol a hivatal helységeit katonai célokra nem vették igénybe — gondoskodtak az irat- és tervtárak, valamint az árvédelmi felszerelések szétszórt, széthordott anyagának összegyűjtéséről és rendezéséről is. önálló kezdeményezésüknek, helytállásuknak köszönhető az 1945. évi közvetlen ár- és belvízveszély elhárítása.

Next

/
Thumbnails
Contents