Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)
1. A vízimunkálatok szerepe az újjáépítésben — és a korszerű vízgazdálkodás kialakulása
a bombázások miatt. Ez zavartalanul zajlott le. Amikor azonban a frontvonalak közeledése miatt a kormány, illetve a katonai hatóságok, az egész közigazgatási szervezet, a hivatalok és a termelő üzemek kitelepítését és nyugatra költöztetését is elrendelte, a lakosság zöme már vonakodott eleget tenni az intézkedéseknek: az immár nyilvánvalóan elveszített háború végét otthonában kívánta megvárni. A vízügyi szolgálat: a folyam- és kultúrmérnöki hivatal és a társulatok tisztviselői is jelentős részben, kitelepülésre nem kötelezett alsóbb szintű műszaki dolgozó pedig szinte kivétel nélkül, a helyükön maradtak. Ennek köszönhető, hogy a front átvonulása után haladék nélkül megkezdhették a harcok során súlyosan megrongálódott ár- és belvízvédelmi művek helyreállítását és a lakosság megmaradt javainak: vagyonának és termésének védelmét a fenyegető árvízzel szemben. Ugyanakkor előkészítették a ha józóutak használhatóvá tételét is a roncsok helyének felderítésével — és általában aktívan vettek részt a romeltakarítás, helyreállítás, újjáépítés és az új társadalmi rend kiépítésének munkájában. 1.2 A KÖZÉP-TISZAVIDÉK VÍZÜGYI HELYZETE ÉS NEHÉZSÉGEI 1945-BEN (Árvizek, belvizek és vízépítési feladatok a háború alatt és után). 7 11 A háború pusztításai a vízügyi szolgálatot történetének egyik legsúlyosabb szakaszában érték: az 1940-es évek egymást követő ár- és még súlyosabb belvizei olyan károkat okoztak, amilyenre századunk folyamán korábban nem volt példa. Az ország ár- és belvízvédelmének irányítására kirendelt árvízvédelmi kormánybiztosság 1940-től 1943-ig, négy éven keresztül, megszakítás nélküli munkával látta el feladatát. Árvízvédelmi szempontból az 1940. és 1941-es, belvízvédelmi szempontból az 1940- és 1942-es év volt a súlyosabb. Jellemzőek az előbbire a szolnoki vízmérce maximumai: 1940-ben, ápr. 8-án, 880 cmrel, 1941-ben, márc. 3-án 822 cm-rel, majd máj. 11-én 856 cm-rel tetőzött az árhullám. (1942ben az árvíz tetőzése már nem érte el a 750 cm-t.) Az árvédelmi művek kemény próbatételét talán leginkább az első árhullám tstőzésének körülményeivel jellemezhetjük: ,,1940 április 6. és 8. között nagy szélvihar dühöngött, a Tiszavölgy Tiszafüredtől Szolnokig, a Zagyvavölgy Újszász és Szolnok között ítéletidőket élt át. Csak emberfeletti munkával sikerült a dühöngő hullámokat az árvédelmi töltések között tartani." 7 A hirtelen olvadásból és a felszínre törő — a talajban évek során felhalmozódott — talajvizekből eredő belvizek mindhárom évben, de főleg 1940-ben, majd 1942-ben is, hatalmas területeket borítottak el. A vízügyi szervek óriási erőfeszítésekre kényszerültek nemcsak a termőterületek mielőbbi vízmentesítése, hanem a települések, az utak, vasutak védelme, illetve helyreállítása érdekében is. A legmunkaigényesebb feladat az elégtelennek bizonyult belvízlevezető hálózat fejlesztése, műszaki szempontból pedig a legjelentősebb újítás a hordozható szivattyúk nagyarányú és eredményes bevetése volt, de fejlesztették az állandó szivattyútelepeket is.
