Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)

3. Lecsapolások és belvízrendezések (1878—1944) - 3.1. A Tisza jobb parti vízrendezések

25. ábra A jászkiseri határ vízrendezési terve (Barócs János, 1855) téseinek megépítése előtt. A részleges terv értékét jelzi, hogy 30—35 évvel később — az 1884-ben megkezdett általános vízrendezés keretében — hiánytalanul megvalósult. Az árteret nyugatról határoló fennsíki terület vízfolyásainak kártételeire utal, hogy az érdekeltség még a viszonylag száraz 1860-as évtizedben is sürgette a Tarna-folyás és Hanyiér vizeinek szabályozását. Ennek eredményeként építette meg a társulat 1873-ban a Tarnafolyás fokában, a Tárna folyó bal partján, első zárógátját Tarnaörs és Jászdózsa között. 1873-ból származik ,,A Jászkiseri Társulat árterének vízmentesítése végett tervezett fennsíki csatorna helyzetterve", Boros Frigyes munkája. Boros övcsatornát tervezett a társulati ártér nyugati határvonalán, mely a Csincsa-ér vizét is felfogva, Kömlőt keletről, Vezekényt nyugatról elkerülve, a Hanyi-ér vizét is befogadva, Jászkisér és Jászladány nyugati oldalán haladt tovább, majd Jászalsószentgyörgy és Újszász között, az Újszász—jászladányi út mellett torkollott volna a Zagyvába. A tervezett csatorna hossza 36,6 km volt. Ez a ma is érdekes és nagyvonalú terv ugyan nem valósult meg, de egyike volt a Hanyi-ér rendezésénél figyelembe vett négy különböző tervváltozatnak.

113 A társulatok „vízrendezési" kötelezettsége ez időben még nem volt egyértelműen szabályozva, s a kis-éri társulat nem foglalkozott átfogóan ilyen