Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)
2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.2. Ármentesítések, árvizek, árvízvédelem - 2.2.3. A töltések fejlesztése és az árvédelmi biztonság
Egyes társulatok már a századforduló táján foglalkoztak az egyes települések védelmét szolgáló körgátak, valamint lokalizáló keresztgátak tervezésével és építésével is. (Az első keresztgátakat az örvény—Abádi Társulat építtette még 1859—1862 között!) Ez a biztonság növelését szolgálta, de utal az árvédelmi töltésekkel szembeni bizalmatlanságra is. A Heves—Szolnok—Jászvidéki Társulat 1898-tól 11 ártéri község körgátjának és 6 keresztgátnak a tervét készíttette el, mintegy 110 km hosszban. A Középtiszai Ármentesitö Társulat területére ez idő tájt mintegy 25 körgát, illetve zárógát terve készült el. A Tisza bal partján egyes városok, vagy magánosok is építettek helyi töltéseket. Túrkeve város közbirtokossága pl. 1897-ben kapott engedélyt egy Túrkeve és Kisújszállás határán (a kis kabai csárdától, a dévaványai hármas határig húzódó) „elkülönítő gát" építésére, melyet a „Felfogó csatornából" kikerülő földből építettek meg. (Túrkeve ezzel a kisújszállási határból lehúzódó (bel)vizek ellen védekezett.) Ismeretesek még a Kabai-ér gát, a Himesdi gát és a Sárga gát nevű helyi gátak is, amelyek a Körös és Berettyó kiöntései ellen, részben a mentesített területeken keletkező belvizek ellen védtek egyes határrészeket. Legjelentősebb az ugyanekkor engedélyezett 5000 fm hosszú túrkevei „Körgát", amelynek rendeltetése ,,a Tisza, Körös és Berettyó koronkénti kiöntései, valamint a holt Berettyó mederben összegyülemlő csapadékvizektől a város belterületét megvédeni." Az értékes hullámtéri területek hasznosítása érdekében, főleg az 1910-es évektől kezdve a nagyobb öblözetek védelmére -\-6,50 m koronamagasságú nyári gátakat építettek a közepes nyári árvizekkel szemben. Igy pl. a Tiszabura, Tiszaroff, Tiszasüly, Tiszabő Vezseny községek hullámtéri területein alakult nyári-gát érdekeltségek kaptak engedélyt gátépítésre. Rendszerint a község, vagy magánbirtokos volt a tulajdonos, de több nyári-gát társulat is alakult. (Pl. Akolháti Nyárigát Társulat.) 106 A Tisza partvonalát követő nyári-gátak gondozott töltései — Kvassay Jenő programjának megfelelően — segítették a mederszabályozás, illetve a közepes tiszai árvizek mederalakító munkáját is.
