Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)
A rendszeres szabályozások előzményei és az előkészítő munkák
M tiszavölgyi társulat alapszabályai. I. Fejezet. A? társulatról. 1. §. Tiszavölgyön vízszabályozási czólokra alakult társulatok egy társulatba olvadnak össze, mellynek neve: „Tiszavölgyi Társulat"; ez ezentúl egy és oszhatlan. 2. §. A' társulat czélja a' Tiszavölgyet akkép szabályozni, hogy folyóinak káros kiöntései a' lehetőségig megszüntessenek, mocsarai kiszáríttassanak: sőt vizei mindennemű ^hasznosítás által a* mezőgazdaság és mennyiben a' közállomány áltaF továbbra is gyámolitalnék a" kereskedés főeszközévé váljanak. 6. ábra. A Tiszavölgyi Társulat alapszabálya (Részlet) formáját a következő 1847. márc 21-i pesti (III.) Nagygyűlés fogadta el. Keczkés Károly, az új igazgató főmérnök javaslata alapján az egyes társulatokat nyolc ,.vízszerkezetbe" osztották és a felállított nyolc (állami) kerületi hivatal felügyelete alá helyezték. E nyolc vízszerkezet: I. az ugocsai, II. szatmári, III. beregi, IV. zempléni, V. szabolcsi, VI. hevesi, VII. csongrádi és VIII. bácsi volt. A Közép-Tiszavidék a (VI.) „hevesi vízszerkezet" néven a szolnoki kerületi hivatalhoz tartozott. 23 A Társulat célkitűzéseinek és működési alapelveinek megfogalmazása az ekkor elfogadott és jóváhagyott ,,Alapszabályiban kapott végleges formát: „2. §. A társulat célja a Tiszavölgyet akkép szabályozni, hogy folyóink káros kiöntései a lehetőségig megszüntessenek, mocsarai kiszáríttasanak; sőt vizei mindennemű hasznosítás által mezőgazdaság és amennyiben a közállomány által továbbra is gyámolíttatnék, a kereskedés fő eszközévé váljanak .. ." 23 /;i Ma már talán nem lenne szükséges külön hangsúlyozni, hogy — mint azt a Társulat dokumentumai tanúsítják — a Tisza-szabályozás programja mennyire túlmutatott a folyószabályozás és ármentesítés egymásbafonódó feladatain, és hogy — Széchenyi elgondolásainak megfelelően, legalábbis távlatilag — a Tiszavölgy legmodernebb értelemben vett rendezését célozta. Mégis a jelen kiadványban, amely a Közép-Tiszavölgy gazdasági fejlődésében forradalmat jelentő Kiskörei Vízlépcső és tározó építése idején készül, és amely Szolnok város jubileumának évében jelenik meg — feltétlenül foglalkoznunk kell azzal is, hogy az érdekelt társulatok — nyilvánvalóan a szervező Széchenyi hatására — milyen világosan látták a megkezdett munkálatok öntözési (mezőgazdasági) és hajózási („kereskedelmi") lehetőségeit és feladatait is.
