Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)

A rendszeres szabályozások előzményei és az előkészítő munkák

Közéjük tartozott területünk első, s az egész Tiszavölgy negyedik társulata a „Heves Megyei Tisza-szabályozási Egylet" is, amely Törökszentmiklóson 1845. júl. 24-én alakult. Az egylet az említett szervezőkörút során Szolnokon 1845. okt. 12-én tartott gyűlésén már ugyancsak működő társulatként szerepelt s küldöttekkel képviseltette magát.

19/;l Korábban tévesen tekintették tehát a második, 1846. évi, szervező körutat a (Nagy)Hevesi Társulat alakulási idejének, hiszen az már egy évvel korábban kimondta a megalakulását, sőt elnöke, gr. Szapáry József, ezt az 1840. X. tc. 5. §-a értelmében, 1845. júl 24-én Fegyverneken kelt levelében a rendeknek is bejelentette.

20 A társulati elnök levele az egyesülés indokai sorában, az áradások növekvő kártételeivel kapcsolatban, megemlíti, hogy a felsőbb területeken tervezett munkálatok növelni fogják az alsóbb szakaszok veszélyeztetettségét, s az érdekelteket elsősorban ez kényszeríti az egyesülésre: „annak meg gondolása, mi szerint a felsőbb vidékeken szabályoztatott Tisza megyénk lapályos vidékeire sokkal kártékonyabban gyakorolja romboló hatását, nekünk kötelességünkké tevé a hasonló czélra, hasonló társulatokban egybe forrni."

20 (Az adott helyzetet és az egész légkört jól jellemző szöveg azt is érthetővé teszi, hogy Széchenyi miért hangsúlyozta annyira az erők egyesítésének szükségességét — és miért foglalt állást olyan határozottan a Felső-Tisza addig felmerült szabályozása helyett a Tisza egységes szabályozása mellett.) A Tiszavölgyi Társulat megalakulása és a munkálatok megkezdése A Tiszavölgyi Társulat megszervezésének és a munkálatok megkezdésének története, különösen az újabb publikációkból ma már eléggé ismert.

18 Széchenyi 1845. őszi szervező-kőrútja teljes eredménnyel járt. Az egész, nem kevesebb, mint 22 törvényhatósághoz tartozó Tiszavölgy érdekeltségeit, beleértve az ellenzék fellegvárának tekintett tiszántúli megyéket is, sikerült megnyernie az ügy számára. A Társulat alakuló ülését 1846. jan. 19-re, Pestre hívta össze, miközben erre az alkalomra kiadott röpiratban tájékoztatta az érdekelteket és a közvéleményt a Tiszavölgy rendezésének feladatairól.

21 Az ülésen a röpiratában kifejtett program alapján mondták ki a küldöttek a Társulat megalakulását és fogalmazták meg a ,,Szerződvény"-ben célkitűzéseit és működésének alapelveit (1846. jan. 26.)

22 A Társulat II. Nagygyűlését Széchenyi második szervező körútja során 1846. aug. 3-án tartották. E körút célja a helyi társulatok megszervezése és a munkálatok tényleges megkezdése volt. A debreceni Nagygyűlés határozta el — elégtételt szolgáltatva Huszár Mátyás emlékének — hogy a munkát a Hortobágy fokját elzáró tiszadobi töltés építésével kezdik. A nagy vállalkozás ünnepélyes megindítását jelentő első kapavágást Széchenyi tette 1846. aug. 27-én délelőtt az Urkomi magaslatnál.

23 Itt áll ma a Tiszavölgyi Társulat által emelt Széchenyi emlék, valamint Vásárhelyi Pál és a Tisza-szabályozás emlékműve, melyet 1969-ben a vízügyi szolgálat állított az elődök tiszteletére. (Közvetlen a munkakezdés után, a helyszínen határoztak a Közép-Tisza első átvágásának, a 66. sz. hordói (tiszafüredi) átvágásnak a kiadásáról is. (Lásd alább.) A Debreceni Nagygyűlés döntött a társulat szervezeti kereteiről és ügyviteléről, a helyi társulatok és a központi társulat kapcsolatairól, majd e szervezeti keretek véglegesnek szánt