Kálniczky László (szerk.): Az Országos Vízügyi Levéltárban őrzött OVH Tanulmánytár katalógusa (Források a vízügy múltjából 2. Budapest, 1987)

BEVEZETŐ

- egy-egy tanulmányról több adatot tartalmaz mint az előzők, teljesebb a bibliográfiai leirás és gépi információs rendszerhez alkalmazható adatokat is közöl. A feldolgozás során feljegyzésre kerültek minden egyes tanulmányról a következő adatok: a készitő /témafelelős/ neve, a tanulmány cime, az oldalak, ábrák, táblázatok, mellékletek, bibliográfiai hivatkozások száma, a készitő intézmény neve, a tanulmány /téma/ jelzete a készitő intézménynél, a készités éve és a tanulmány jellege /tipusa/. A számitógépes feldolgozáshoz az egyes tanulmányok a tartalmat jellemző tárgyszavakat kaptak, valamint az esetleges földrajzi helyet is megnevezték. 19 85-re áthúzódva minden tanulmánytári tételhez elkészültek a számitógépes kódlapok is; ezzel lehetőség nyilt arra, hogy - kapcsolódva a VGI műszaki-tudományos szakirodalmi információs rendszeréhez - megvalósuljon az OVH Tanulmánytár számitógépes nyilvántartása. Ugyancsak 1985-ben készült el az uj tanulmánytári katalógus több példányos munkapéldánya, amely jelenleg levéltári segédletként szolgálja a kutatók tájékoztatását. Már a feldolgozás időszakában gondot okozott, hogy a tanulmánytári tételek kb. 20%-a - selejtezés, többszöri költöztetés, átszervezés stb. miatt - nem volt fellelhető. Szükségessé vált - a Tanulmánytár teljessé tétele érdekében - a hiányzó tételek pótlása. Különösen nagy volt a hiány a régebbi tanulmányok között. Régi OVF iratokból kiderült, hogy 1965-ben nagyarányú selejtezés történt a Tanulmánytárban /45182/1965. OVF ikt.sz.; Id.: OVL XIX.5.3./. Ekkor jelentős mennyiségű /344 db/ tanulmányt küldtek szét a különböző vizügyi szervekhez azzal az utasítással, hogy az illető szerv azokat saját műszaki tervtárában helyezze el, illetve az elavultakat saját hatáskörében selejtezze ki. Ekkor a vizügyi igazgatóságok a saját működési területükre vonatkozó tanulmányokat kapták meg. Mivel a szétküldés csak a nyilvántartási számok felsorolásával történt, ki kellett deríteni a tanulmány többi hiányzó adatait is. A korábbi katalógusok és nyilvántartások /törzskönyv/ alapján meg lehetett állapítani, hogy a hiányzó tételszámon milyen tanulmányt helyeztek el. Sajnos, ezek a katalógusok és nyilvántartások sem mindig voltak elégségesek az összes hiányzó tanul-