Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
8. Kivitelezés
8. Kivitelezés (A felülről lefelé történő kotrás hívei szerint a mederkotrás során, a víz által szállított gépek által felkavart iszapnak csak kis része juthat az alsó szakaszra. Ez valóban igaz, de a felülről lefelé történő kotrásnál, a kimélyített mederben megálló vízben kell a munkát végezni, amit nem lehet megfelelően ellenőrizni, a vízbecsapódó puttony által okozott vízmozgás eróziós kimosásokat okozhat a már megkotort mederbe.) Az alulról felfelé haladó mozgásnál a lefelé jutó iszap részben a túlkotrásokban lerakódik, másrészt a munka befejezése előtt, a gép végigmehet az elkészült mederszakaszon és ahol jelentősebb iszaplerakódás van, azokat ki tudja szedni. A kiszedett földet általában, ha nem köves, kavicsos a talaj, el kell teríteni. Az elterítés lehet rendezett depónia vagy teljes elterítés. Egyes helyekről például belterületekről, az esetek egy részében a kitermelt földet el kell szállítani. Ha a mederben víz folyik a kotrás idején, célszerű először deponálni, hogy kiszáradjon és ezután célszerű szállítóeszközre rakni. Ha a meder rézsűjében, felső harmadában fák vannak, a fák környékén kézi erővel lehet a földmunkát elvégezni. Kézi erővel végzett mederrendezésnél meg kell oldani a meder víztelenítését. (Pl. meder mellé ideiglenes terelöárkos vízelvezetéssel.) A meder kotrása elképzelhető egyoldali kotrással is. Ez esetben a másik rézsű kialakítását kézi erővel (vagy kisgéppel) kell végrehajtani. Mederrendezés során, a mederből kikerülő tuskók eltávolítását meg kell oldani, (tuskó valamikor tűzifa célokra használt faanyagot adott, ma a hasogatásra nem igen akad vállalkozó. Ez esetben ún. tuskóteme- töbe kell elásni. Tuskók kiszedését elsősorban doserre szerelt tuskószedővel szedjük ki, de az eltávolításnak a legkülönbözőbb módjait lehet alkalmazni. A kotrás előtt végrehajtandó, elkerülhetetlen fakitermelésről a következőkre hívjuk fel a figyelmet: Fakitermelés hazánkban csak engedéllyel történhet, telepített, ún. üzemtervezett erdők, fasorok esetében a fakitermelési engedély, újratelepítési kötelezettség mellett az Állami Erdészeti Szolgálat adja. Medrekben spontán kialakult fák esetében a kitermelési engedélyt az illetékes település jegyzője adja. A fakitermelés másik fontos, figyelembeveendö mozzanata a fakitermelés balesetveszélyessége. Mederrendezésnél a hidak alatti iszap, lerakódások eltávolítása technikai felszereltségünk mellett is csak kézi erővel hajtható végre, ha a víztelenítést meg tudjuk oldani. Víztelenítés viszont általában csak 1 m3/sec kisvízi vízhozam mellett oldható meg, a meder elzárása után, csövön, faszerkezetű vízelvezető csatornán, esetleg a víz a híd valamelyik oldalára terelése mellett. Mederelzáráshoz általában homokzsákot használunk. A víztelenítések mellett alakítjuk ki a tervezett mederszelvényt. (8.31 ábra) A hidak alatti mederszelvénybe, hozzászámítva a hidak előtti és utáni kb. 10-15 m hosszú szakaszokat is, a lerakódásokban, az iszap mellett, a kövek, a hulladékok, autógumiköpeny és még számos, felsorolhatatlan anyag található. Kézi erővel történő medertisztogatás ezért rendkívül nehéz. A gondok csökkentése érdekében javasoltuk a hidak alatti szelvények burkolattal történő kialakítását. Számos hídnál két évtizedes gyakorlat igazolta, hogy az alkalmazott megoldás megfelelő. Mederben lévő műtárgyak környékén is általában csak kézi erővel végezhető el a meder rendezése. Belterületeken gyakran található meder közvetlen közelében (sőt a meder rézsűjében) lévő épületek, ezek esetében különleges figyelemmel szabad a munkát végrehajtani. A munkakezdés előtt az épületről nagyon alapos állapotrögzítést célszerű végezni, mert ennek elmulasztása nagyon sok gondot (és kiadást) okozhat. A földmunka végrehajtása során, a kitermelt föld elterítésénél ügyelni kell arra, hogy a csapadékvizek mederbe történő befolyási lehetősége biztosítva legyen. (Depóniát a mélypontokon ill. meghatározott távolságokban (50-60 m) ki kell nyitni. A rézsűk, a padka, esetleg a depónia füvesítését szeptember-október ill, március-április hónapokban célszerű végrehajtani. A mederbiztosítások közül a rüzsemüveket, a kőszórásos biztosításokat kisvizek idején célszerű végrehajtani. Rözsemüveknél a beépített rözse megfelelő rögzítésére kell hangsúlyt fordítani. Mederburkolatok építés a vízrendezési munka legnehezebb feladatai közé tartozik, mert meg kell küzdeni a vízfolyás változó vízmennyisége mellett a víztelenítés tennivalóival, ugyanakkor nagymennyiségű és nagysúlyú anyagok belső mozgatását, a mederbe a beépítés helyére történő beépítését kell megoldani. 82 Készüli a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében
