Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
7. Engedélyezés
7. Engedélyezés A vízrendezési tervezések során a felsorolt és az esetleg fel nem sorolt, de érintett közmű kezelőkkel a tervezett vízrendezési létesítmény és a közmű érintettségét a közmű védelmét jegyzőkönyvileg kell tisztázni. A közmüvek kezelői előírhatnak szakfelügyeletet. Ez azt jelenti, hogy az érintett szakaszon a közmű kezelő szakemberének jelenlétében szabad a közmű környezetében munkát végezni. Esetleges rongálódás esetén, azonnali intézkedést tesz, a sérült rész védelmét meghatározza a kivitelező felé A szakfelügyeletet fizetni kell. A tervbe célszerű bizonyos szakfelügyeleti összeget beállítani. A közmű kezelőkkel felvett egyeztetési jegyzőkönyveket csatolni kell az engedélyezésre benyújtott tervekhez. Gyakran előfordul, hogy a közmű kezelője teljes tervet vagy tervrészleteket kér a beruházótól. Erre a tervek sokszorosításánál fel kell készülni. Tervezői jogosultság. A Mérnöki Kamaráról szóló törvény szerint csak kamarai tag készíthet terveket. A tervezői jogosultság meghatározott képzettség és tervezői gyakorlat alapján szerezhető (A és B kategória). 7.5. Vízjogi engedély Vízépítési létesítmények építési engedélyezése általában az illetékes vízügyi igazgatóság feladatkörébe tartozó, államigazgatási tevékenység. A vízjogi engedélyezés, az államigazgatásról szóló törvény és a vízügyi törvény előírásai alapján bonyolódik le. A vízjogi engedélyezésnek általában, mert többségében számos állampolgár, gazdasági szervezet érdekeit érinti, bonyolult, sok időt, türelmet és hozzáértést kívánó munka A vízjogi engedélyezés, ez mellett nemcsak jogi, hanem elsősorban műszaki ismereteket igénylő tevékenység. az engedélyezésre benyújtott terveket a műszaki ismeretekkel rendelkezők átvizsgálnak. A vizsgálatot végzők nem nélkülözhetik bizonyos alapjogszabályok ismeretét. Észrevételeikre, megállapításaikra adott tervezői kiegészítések, módosítások után, a jogi ismeretekkel rendelkezők készítik el a létesítési vagy üzemeltetési engedélyt. A vízjogi engedélyezésben ismert az ún. elvi vízjogi engedély is. Az elvi vízjogi engedély valamely tervezett vízépítési munkára megkért előzetes engedély, amelyekben a létesítmény paraméterei jelennek csak meg. Az elvi engedélyben a vízügyi hatóság jelzi, hogy az elképzelt feladatra vízjogi engedély adható ki az elvi engedélyben megjelölt feltételek mellett. Vízjogi engedélyezésre benyújtandó terv tartalma (18/96.KHVM rend.)- műszaki leírás- átnézetes helyszínrajz (1 : 25 000 - 1 : 100 000)- részletes helyszínrajz (1 : 1000- 1:10 000)- vízfolyás hossz-szelvénye (1 : 1000 - 1:10 000 ill. magasság 1 : 100)- müvek, műtárgyak tervei- hidrológia-hidraulikai számítások A vízjogi létesítési engedély kérelemnek tartalmaznia kell:- a kérelmező nevét, címét,- a tervezői jogosultság igazolását, környezeti hatástanulmány alapján készült környezetvédelmi engedélyt, ill. környezetvédelmi szak- hatósági állásfoglalást,- közmükezelök nyilatkozatait,- tulajdoni igazolás vagy tulajdonos által adott nyilatkozat, amely szerint hozzájárul a vízilétesítmény ingatlanán, ingatlanát érintő rész megépítéséhez,- művelési ágváltozási engedély,- egyéb engedélyek (pl. fakitermelési engedély). Vízjogi létesítési kérelmet két példányban kell a vízügyi igazgatósághoz benyújtani. 74 Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében
