Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
6. Területi vízrendezési feladatok
6- Területi vízrendezési feladatok A csapadékok idején gyorsan, néhány óra alatt lezúduló víztömeg esetenként igen jelentős károkat okozva folyik el. E a vízmennyiség vagy ennek egy részére igen nagy szükség lenne csapadékmentes időben. A dombvidéki területek vízeróziója ellen elsősorban nem műszaki beavatkozások, hanem agrotechnikai tennivalók jöhetnek szóba. Agrotechnikai módszerekbe beletartozónak vesszük az erdészeti feladatokat is. Agrotechnikai feladatok: szántómüvelés hegy-völgy irányú művelésének megváltoztatása, rétegvonal irányúra (ehhez megfelelő gépekre volna szükséges),- megfelelő növényzet telepítése (nem biztos, hogy mondjuk a burgonya megfelelő növény az erózióval sújtott területen),- talajszerkezetjavítása (mélyszántás, szervestrágya),- művelési ág változtatása (szántó helyett gyep, erdő),- hosszú, művelt lejtők megszakítása gyepes, erdős sávokkal. Műszaki beavatkozások lehetnek:- víz visszatartása kistározókba- víz felfogása és elvezetése- víz tározása a talajba- lejtő hajlásszögének csökkentése (teraszok)- sáncolással. Víz visszatartása kistározókkal A hegy- és dombvidéki területeink részben a geológiai felépítés (mészkő-dolomit) részben a már erősen erodált területeinken, ahol a talaj csak 1-5 cm, de még az erdővel borított váztalajú területeken is a lehulló csapadékvíz gyorsan lefolyik, ill. leszivárog az altalajba, ill. a domborzat alapját képező kőzet repedéseibe (Bakony, Vértes, Bükk, stb.). Ezek a területek csapadékszegény időben nagyon vízhiányos területek. Víz csak egy-egy forrásból származhat, amely vagy az alapkőzet repedésein megjelenő karsztvízből, vagy az alapkőzetre telepedett vízzárórétege fölött tárolódó és kibukó rétegvízből kapja vízét. A területen levő vízfolyások vize csapadékszegény időben 1-5 l/sec, vagy "0" l/sec. A nagycsapadékok idején viszont rövid időre néhány óra időtartamra, a vízhozamok megsokszorodóva elérik az 1000-50 000 l/sec értéket is és nagy pusztítással vonulnak lefelé, nagy uszadéktömeget és iszapot szállítanak magukkal. Kis tározókkal, akár 1000-2000 m3 tározótérrel is csökkenteni lehet a lefolyó vizet. A visszatartott víz, a természetben vízi élővilág kialakulására, vad itatásra, mikroklíma alakítására, tájékép gazdagítására kiválóan alkalmas. A Bakonyban vízszegény helyeken több ilyen létesítményt építettünk, amelyekkel már jelentősnek tekinthető vízmennyiséget lehet visszafogni. A kistározóknál jelentős iszaplerakódások figyelhetők meg. Egy-egy nagyobb csapadék után 5-10 cm-t is elérheti a tározótérben kiülepedett iszap. (Egyesek szerint az erdőből nincs iszap elfolyás. Járni kell az erdőt, nyitott szemmel.) A létesítmények egyszerű kis földből készült töltések, árapasztóval, esetleg fenék- leürítővel. Az erdők területén célszerű lenne egyrészt a kopárosok erdősítéséra, másrészt az erdőművelésnél, elsősorban a kitermelésnél rétegvonal menti védösávokat hagyni, amelyek növényzete megakadályozná a termőföld lemosódását és lassítaná, megnyújtaná a lefolyási időket. Erdőfelújításoknál, erdőtelepítéseknél célszerű lenne rétegvonalmenti sáncok kialakítása. Erdőterületeken viszonylag egyszerűen lehetne a talajvédelmi feladatokat megoldani, mert a tulajdonosok száma nem nagy ill. állami erdőknél az állam a tulajdonos. Legelő területek Az erdők és a szántók közötti területen alakulnak ki. A legelők viszonylag nagy esésű terepen, gyep és gyomnövényzettel, elenyészően kevés fa, több bokor található. A legelőkön kialakult csapások fellázított talaja, kedvező lehetőséget ad az eróziós árkok kialakulására. 68 Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében
