Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
6. Területi vízrendezési feladatok
6. Területi vízrendezési feladatok 6.2.6. Belterületi vízelvezető tervezése A belterületi vízelvezető hálózat tervezésénél is el kell végezni a szükséges helyszíni bejárást úgy, hogy előtte más elvégeztük a térképi vizsgálatot (1:10 000-1:5 000. 1: 1 000 léptékű szintvonalas térképeken). A bejáráson bel kell deríteni a meglévő vagy reménybeli befogadót, annak állapotát. Ha nincs a település területén befogadónak megfelelő, régi vízelvezető, akkor a mélyvonulaton a település legalacsonyabbnak látszó vonalán célszerű főgyűjtő helyét kijelölni. A főgyűjtőt be kell kötni oly befogadóba, amely már kártétel nélkül tudja elvezetni a település összegyűjtött vizeit. A bejáráson a mellékgyűjtők helyét is célszerű elvben legalábbis kijelölni. A vízlevezető műveket közterületen, utcák és terek területén határozzuk meg. előfordulhat oly eset is, amikor magánterület igénybevételére kerül sor. A helyszíni bejárást munkatérképpel a kezünkben hajtsuk végre, ahol a térképre minden szükséges feljegyzést megteszünk. Ilyen megjegyzések vonatkozhatnak a meglévő vízelvezető nyomvonalára vagy a vízlevonulás irányára, az utak minőségére, az utak alatti átereszekre, a közművek látható jeleire, létesítményeire, a tulajdonviszonyokra, a beépítettségre, növényzetre, stb. stb. A vízrendezés tervezésénél feltétlenül szükséges a- régi vízelvezetési tervek vizsgálata- a települési közműtervek beszerzése- a település általános rendezési tervének beszerzése- ha van, a területre vonatkozó részletes rendezési terv beszerzése- a településen átmenő vízfolyás rendezési terve. A bejárás és a tervek tanulmányozás alapján kijelölik a főgyűjtő, a mellékgyűjtők nyomvonalait, az esetleges zárpotározó(k), övárkok helyét, természetesen a befogadót és a csatlakozási pontot(kat). Több, a befogadóba közvetlenül bevezető ún. főgyűjtő is lehet. Felmérés A geodéziai felmérés során nemcsak a kijelölt nyomvonalon végrehajtott hossz- és keresztszelvény felmérést célszerű végrehajtani, hanem az utcák teljes szélességében javasolt a keresztszelvény felvétele. Az elképzelt nyomvonalon, nyomvonal mellett min. 5,0 m szélességben minden létesítményt, oszlopot, aknát (ha lehet aknamélységet) fát, bokrot, épületet, járdát, kerítést, kapubejáró (átmérő hossz-, küszöb, stb.) és minden egyedi létesítményt célszerű felmérni. A felmérés során célszerű 1:500-a nagyléptékű alaptérképet használni, amelyre a szükséges adatok feltüntethetők. A térképre célszerű látható nyomok alapján történő vízlevezetési irányokat Javaslom meghallgatni az ott élőket és véleményüket, tájékoztatásukat ha lehet, felhasználni. Gyakran látható oly helyzet, hogy van ugyan vízelvezető árok, de a vizek nem ott, hanem más vonalon folynak le. Meg kell vizsgálni mi az oka e jelenségnek. Célszerű a felmérés idején fényképet (esetleg videofelvételt) készíteni, amelyek a tervezés során sok segítséget, tájékoztatást adhatnak. A felmérések végrehajtása után kerülhet sor a tervezés belő munkáira. Hidrológia A rétegvonalas 1:10 000 méretarányú térképen lehatároljuk az egyes vízgyűjtők, részvízgyüjtök vízgyűjtő területeit. A Hidrológia tantárgyban megismertek szerint meghatározzuk a mértékadónak minősített vízmennyiséget , általában a 2-4 évenként várható nagycsapadékból származó vízhozamokat. A vízhozamok és a hossz-szelvények alapján határozzuk meg a főgyűjtő ill. a mellékgyűjtők méreteit. Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében 57
