Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
6. Területi vízrendezési feladatok
6. Területi vízrendezési feladatok A továbbiakban külön tárgyaljuk a belterületi ill. a külterületi vízrendezés témaköreit. 6.2. Belterületi vízrendezés 6.2.1. Belterületi vízrendezés célja Belterület egyrészt a lakott területeket jelentő gyűjtőszó, másrészt a települések, községek, városok beépített belterületét jelenti (ma, 1998. évben a település belterületének helyrajzi számozása folyószámmal 1, 2, 3 ...... 1200, stb , a külterületet az ún. 0-ás számok jelzik, 02, 03, 0590, stb.) Vízren dezés szempontjából belterületnek számít még egy major területe is. Belterületi vízrendezés célja: a beépített területen oly vízelvezető rendszer kiépítése, amely alkalmas egy meghatározott előfordulási valószínűségű csapadékból származó vízmennyiség elvezetésére. Akkor, amikor a településen átmenő vízfolyás medrét a 100 évenként vagy 50 ill. 33 évenként egyszer előforduló árvizek elvezetésére építjük ki a belterületi csapadékvízhálózatot, csak az évenként, kétévenként ill. négyévenként egyszer előforduló nagycsapadékból származó lefolyó vízmennyiség elvezetésére építjük ki. Az eltérő igények a következőkkel indokolhatók: a belterületen, különösen hegy- és dombvidéken, általában kis vízgyűjtőterületekről kell a csapadékvizeket elvezetni, természetesen, ha a települést vagy településrészt külvízek nem érik. A Q3o/o-Q, 0/o-os vízmennyiségek elvezetése még kisvízgyüjtők estén is igen nagy beruházási költséget, viszonylag nagy müvek kiépítését jelentené. Hegy- és dombvidéki területeken a csapadékvizek levonulása igen gyorsan megy végbe, rövid idejű igénybevételre, nagy költségű beruházások nem viselhetők el. (Akinek a lakóházát, ingatlanát a víz elönti, természetesen ezt az indokot nehezen fogadja el.) 6.2.2. Településfejlesztés és a vízrendezés A települések vízrendezését, a település helyének, az új lakóterületeknek a megfontolt kijelölésével kell kezdeni. A belterületi beépített területek bővítése során néhány figyelembeveendö javaslat:- élő vagy időszakos vízfolyás közvetlen közelében, annak árterületére ne építsünk lakóházakat, utcákat,- hegy- és dombvidéki területeken mélyvonulatokat szabadon kell hagyni, hogy csapadékvíz, gravitációs szennyvízvezeték elhelyezése biztosítható legyen,- utcák kialakításánál ügyelni kell arra, hogy az utca- rétegvonalat kövessen,- mélyvonulaton,- gerincen kerüljön kialakításra,- mélyfekvésü területeket beépíteni nem célszerű, mert a csapadékvizek elvezetése csak különösen nagy költséggel oldható meg, esetleg átemelő beiktatásával,- település fejlesztéseknél a lejtőirányú zsákutcák kialakítását kerülni kell. 6.2.3. Belterületi csapadékvizek gravitációs elvezetése A településeinek vízelvezetési kérdéseivel foglalkozva, számos esetben találkozunk oly esetekkel, amikor a vizek gravitációs elvezetése körülményesen megoldható feladatot jelentett. Néhány példa: Balaton északi parti településein, erősen lejtő területen, az elmúlt 30-40 évben kialakított utcák 400 m hosszú szakaszai három 3-4 m mély völgy és ezekhez tartozó gerinc vonal volt. A mélypontokon lakóházakkal. A területre csapadékvíz elvezetési tervet kellett készíteni. A megoldásra csak egy lehetőség látszott, helyenként nyílt árok, majd 3-4 m mélyre lehelyezett zártcsatorna, majd ismét nyílt árok. A természetes levonulási helyén, a völgyhajlatokban, a beépítés miatt vízelvezetést megoldani nem lehetett. Másik elrettentő példa: lejtős területen "U" alakú utcát alakítottak ki, úgy, hogy a terep mélypontja az "U" alsó sarkában van. Semmilyen közmüsáv nem került kialakításra. A megoldás csak a szükséges terület kisajátításával oldható meg. Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében 55
