Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
5. Vízfolyásrendezés tervezése
5. Vízfolyásrendezés tervezése A gátat méretezni kell kibomlás, elcsúszás ellen. A gát alapozásánál, az alapozás mélységében lévő talaj teherbírását figyelembe kell venni (alaptest szélessége!). A betonba falazott kögátak magasságára figyelembe vehető irányelv: 8 m-nél magasabb gát építése nem ajánlott. Inkább több, alacsonyabb gátat tervezzünk, mert a gátmagasság növekedésével ugrásszerűen emelkedik a beépítésre kerülő anyag mennyisége. A gátak hidraulikai méretezése során aű1% Q3 »/o-os árvízi vízhozamok elvezetésére kell a "csészét" méretezni. Méretezés a bukóknál tárgyalt módszerrel történik. Nagyon fontos az utófenék megfelelő méretű kialakítása, ennek hossza a bukóknál megismert módon számítható. Egyszerű, gyors számításra ad módot Markó Iván empirikus képlete, a vízláda és utóburkolat hosszára ... ábra. L = 1,3 H,+ m^-r 1 m ahol: L = vízláda és utóágyazat hossza bh = bukó magassága (vízláda mélység nélkül) rrn = érkező átbukó vízoszlop magassága A vízláda mélységét ugyanezen adatokkal h = 0,056 H, + 0,05 m,2 + 0,15 Egy másik empirikus képlet a vízláda és utóágyazat hosszára L = 3H2 Az átbukó víz a vízládát éri. A vízláda általában betonbarakott terméskőburkolat. A vízláda burkolat vastagságát ugyancsak Markó Iván alapján a (burkolat vastagsága: b) b = 0,3 + 0,02H2 + 0,05 m, A támfal méretezésénél figyelembe kellene venni a gátudvar vízzel történő feltöltödése esetén (a talajnyomás mellett) a hidrosztatikus nyomást is. A víznyomás számítására nem lesz szükség, ha a gáttestbe vízelvezető nyílásokat építünk be és a gát vízoldali részén 0,3-0,5 m vastag, szemcsés anyagból szivárgót építünk ki. A szivárgót a gát építése idején építjük meg, amelyet a kikerülő földből készült töltéssel biztosítunk. (A vízmosáskötögáthoz a gátudvar felöl, kismértékű földtöltés támaszkodik.) A vízmosáskötö gátakat az oldalfalakba 1,5-2,0 km-re be kell kötni. A vízládát 1,0-1,5 m mélyre nyúló foggal le kell zárni. Az utóágyazat után, 8-10 m hosszúságban, 15- 30 kg-os terméskövekből kőszórást kell készíteni. A vízládát úgy kell kialakítani, hogy a téli időben víz ne maradjon benne, ajég ne rongálja a szerkezetet. A vízládából ezért kivezető nyílásokat kell hagyni, (esetleg draincsöveket beépíteni) és a vízláda oldalfalait rézsüsen kell kialakítani. Előregyártott elemekből épitett gátak 1963. évtől épülnek vízmosáskötögátak KDT elemekből. KDT elemek 5 64 ábra, 50x50x10 cm méretű vasaltbeton lapok, amelyekből vasalás beépítésével vasbetongátak készültek. A KDT elemekből épített gátak nagy előnye az, hogy a beépítésre kerülő anyagmennyiség a hagyományos gátakhoz szükséges anyagmennyiségnek csal 1/3-a. Vízmosásoknál, ahova a terepviszonyok miatt az anyag szállítása nehezen megoldható, jelentős előnyt biztosít a hagyományos gátakkal szemben. Az alapozásnál, a vízmosákötögátaknál jelzett alapozási mélységet be kell tartani. (Az alaptest 1,0-2,0 m mélységre nyúljon, KDT gátak esetében is gondoskodni kell a vízátvezető nyílásokról. A nyílásoknál az elemet, valamelyik saroknál ki kell törni és draincsövet, műanyagcsövet építsünk be.) A vízláda burkolata is KDT elemekből készül, amely után a kőszórás nem maradhat el. A vízmosáskötögátaknál, a gát koronát úgy kell kialakítani, hogy a középvonaltól jobbra-balra 20-30 cm-t emelkedjen. (Víz lehetőleg a vízládába bukjon.) A gátat, a terepszinten, a vízmosás felső szélétől 2-3 m-re, szükség szerint akár nagyobb távolságra is ki kell építeni, úgy, hogy a víz a gátat ne kerülhesse meg. Közsákos elemekből épített gátak 52 Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében
