Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
5. Vízfolyásrendezés tervezése
5. Vízfolyásrendezés tervezése Rét-legelőgazdálkodás esetén azonban a Q 10 % már megfontolandó. Rét ill. legelő gazdálkodás esetén a Q 10 %-os árvízi vízmennyiség, elöntés nélküli elvezetése felesleges, sőt a gyep részére káros is lehet. Külterületen a mezőgazdasági termelést és értékesítési lehetőségeket figyelembe véve ma inkább törekedni szükséges arra, hogy az ártéri területeken a szántómüvelés helyett visszaálljon az ősi rétgazdálkodás, szárazabb területeken a legelőgazdálkodás. A külterületeken megfontoltan szabad a mértékadónak felvehető árvízi vízmennyiséget kiválasztani és a mederrendezést végrehajtani. A vízrendezési tervezésnél belterületeket érintő, átmetsző vízfolyásnál, mind a településbe történő beérkezési szelvény előtt, mind a települést elhagyó mederszakaszon gondoskodni kell az átmeneti szakaszok kialakításáról. (6.2. ábra 5.2.3. Mértékadó vízmennyiségek számítása A vízfolyások közül egyes vízfolyásoknál rendelkezünk megfelelő csapadék ill. vízállás adatokkal, mert a vízfolyás medrébe megfelelő méröszelvény került kialakításra. Más vízfolyások esetében viszont nincs semmilyen vízállás vagy csapadék észlelési adat. Ha rendelkezünk az adott vízfolyáson észlelési adatokkal, hosszú időre terjedő adatokkal (min. 20 év), akkor az árvízi hozamokat elosztás függvények alapján a Hidrológiai c. tantárgyban foglaltak szerint számíthatjuk a tervezéshez szükséges vízmennyiségeket. Az árvízi vízhozamok számítására a- Pearson III. és a- Gumbel eloszlás függvény a leggyakrabban alkalmazott módszer. Árvízi vízhozamok számítása rövid idejű, 6-20 éves idősor birtokában is lehetséges, amikor is a vizsgált időszakban, egy kiválasztott küszöbértéknek tekintett árhullám feletti összes árhullámot veszi figyelembe. (Küszöbérték pl. oly árhullám, amely kilép a mederből.) A Todorovic eloszlásfüggvény használatához legalább 20 árhullám adata szükséges Azokon a vízfolyásokon, ahol nincs észlelési adatsor, az ún. hidrológiai analógia segítségével számítunk vízmennyiségeket, az alapot a hasonló vagy közel hasonló vízgyűjtőterületről vesszük át. (Hidrológiai analógia - vízgyűjtőterületek összehasonlítása alapján várható lefolyási vízhozamok levezetése.) Megjegyzés korábban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a hegy- és dombvidéki vízrendezéseknél a vízfolyások vízjárása, vízgyűjtők jellege "egyedi", ezért egyedi elemzést Igényel, jelen sorokba pedig ösz- szehasonlitásokról beszélünk. A hidrológiai analógia - kényszerhelyzet, akkor alkalmazzuk, ha a vizsgálandó vízgyűjtőről alapadat hiányában kell árvízi vízmennyiségekre megállapítást tenni. Racionális módszerek az árvízi vízmennyiségek meghatározására A mindennapi gyakorlatban, különböző megfigyelésekre támaszkodva, viszonylag egyszerű módszereket alakítottak ki árvízi vízmennyiségek meghatározására. Legismertebb Magyarországon az ún. Csermák féle forma, amelynél a Q 3 % = b . Tn kifejezéssel lehet számítani a 33 évenként egyszer várható árvízi vízmennyiséget. ("T" vízgyűjtő km2, "b" területi szorzó, az "n" állandó, amelynek értéke a vízgyűjtő méretétől függ. Az n értéke ha T = 5-10 km2 esetén 0,75 T = 10-25 " 0,66 T = 20-3000 " 0,5 A "b" tényező értéke izometrikus térképről olvasható ...ábra. A Q 3 %-ostól eltérő valószínűségű NQ % árvizekre "r" tényezővel történő szorzással lehet áttérni. Ennek értékei: NQ 1 %-ra való áttérés esetén r = 1,3 NQ 2 % - " - r= 1,1 NQ 5 % - " - r = 0,9 Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében 27
