Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
5. Vízfolyásrendezés tervezése
5. Vizfolyásrendezés tervezése tös, 1000 m-t meghaladó vízfolyásrendezésnél célszerű végrehajtani, amely munkáknál a környezeti hatástanulmány elkészítése kötelező, de valamennyi kisebb munkánál is célszerű a fentiekkel foglalkozni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tervezési költségek a megjelölt feladatok elvégzése miatt növekednek. 5.1.2. Régi tervek, adatok tanulmányozása A helyszíni megismerést követően kerüljön sor a meglévő, feltalálható tervek, kapcsolódó tervek vizsgálatára, elemzésére. A meglévő tervekből, engedélyekből sok adat ismerhető meg és használható fel. Régi adatok közé soroljuk a területen élők vízjárásokkal kapcsolatos emlékeit, feljegyzéseit. Természetesen ezeket megfelelő kritikával szabad elfogadni, de mellőzni nem szabad. Lényeges segítséget lehet kapni a vízügyi igazgatóság vízügyi engedélyezési okmánytárában, a tervezett munkákra és az esetlegesen kapcsolódó vízjogi engedélyekre. Térképi anyagok vizsgálata A rendezendő vízfolyás (terület) vízgyűjtőterületét rétegvonalas (szintvonalas) térképek segítségével lehet meghatározni. A szintvonalas térképek tájékoztatást adnak a terület magassági (lejtés) viszonyaira, bizonyos mértékig a terület használatára (szántó, erdő, rét, gyümölcsös, stb.). A tervezett vízrendezés közúti, sőt közmű kapcsolatai is megállapíthatók. A vízrendezési munkákhoz használható rétegvonalas térképek közül ma az 1 : 10 000 vagy 1 : 25 000 méretarányú térképek használata célszerű. Az ezeknél nagyobb méretarányú térképek 1 : 2000, 1: 1000, (1:2880) általában csak birtokviszonyokat tartalmaznak. Ezek a részletes helyszínrajzok a tulajdonosi kérdések tisztázásához, kisajátításokhoz szükségesek. Belterületi vízrendezéseknél használatosak lehetnek az 1:500 méretarányú térképek. Ismeretesek még az 1:4000 méretarányú térképek (belterületekre elsősorban), de ezek csak átnézetes, vagy rendszerek (víz, csatorna, stb.) ábrázolására alkalmasak. 5.1.3. Vízfolyás felmérése Vízrendezési tervezési-kivitelezési munkák végrehajtása geodéziai felmérés nélkül nehezen képzelhető el. A tervezés alapanyagát, a már taglalt területbejárás mellett a geodéziai felmérés adja. A geodéziai felmérés során rögzíthető a vízfolyás rendezés előtti állapota, hossz- és keresztszelvényei, nyomvonala, vízvezetöképessége, stb. A vízfolyások geodéziai felmérése a vízfolyás mellé fektetett ún. alapvonalra történik. Az alapvonalra elméletileg merőlegesen keresztszelvényeket mérünk. Alapvonal: a felmérendő vízfolyás nyomvonalához legjobban simuló egyenes szakaszokból áll. (.. ábra). Az alapvonal töréspontjait célszerű geodéziai jelként állandósítani (betonkővel), javasolható az is, hogy kilométerenként egy-egy sarokpont nagyobb biztonságot adó állandósítással készüljön (pl. körülbe- tonozás). Az alapvonal töréspontjainál a geodézia szabályai szerint javasoljuk a törésszögek meghatározását, és jó ha a töréspontok koordinátáit is számítjuk. A vízfolyás nyomvonal változásai, a meder területének pontos meghatározása, az esetleges kisajátítás (területigénybevétel szükségessége) ezen adatok ismeretében határozható meg. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ily felmérés ismeretében, a mederváltozások vizsgálhatók, elemezhetők. Az alapvonallal kapcsolatban a következőkre kívánjuk a figyelmet felhívni: Az alapvonal fektetésben a gyakorlat ennél lazább, nincs gondos alapvonal rögzítés, állandósítás, töréspont koordináta számítás A magántulajdon ismételt kialakulása során nem engedhető meg a nagyüzemek idején kialakult gyakorlat. Minden négyzetméternek tulajdonosa van, akinek érdeke a tulajdonosok védelmi. Tudni kell tehát, hol, mit tervezünk. 24 Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 010TL0018/14 sz. projekt keretében
