Kalapis Zoltán: Régi vízivilág a Bácskában és Bánátban (Forum, Újvidék, 1993)
A Tisza „lentség”-i szabályozója: Képessy József
K épessy József vízimérnök abban a korban élt, amikor a Tisza vize is másfelé folyt. Ezt szó szerint kell érteni, mert ő volt a Tisza-szabályozás hőskorának egyik kiváló műszaki elméje, a védőgátak építésének, az átvágásoknak és az ármentesítésnek az elismert gyakorló szakembere, őt még a nagy Széchenyi szemelte ki a korszakos vállalkozás kivitelezésére, s a Tisza megzabolázását az abszolutizmus idején is folytatta. Tegyük hozzá: egy munkás életen át. Természetalakító munkásságát a folyó alsó szakaszán, a lentségen fejtette ki: a Szegedtől Titclig, azaz Szalánkeménig (Slankamen) terjedő szakaszon, a Marostól a Tisza torkolatáig, így aztán, mielőtt új medrébe szorította volna, egyik utolsó értő tanúként valóban még ősállapotában láthatta a síksági folyóvá szelídült Tiszát, hatalmas ártereivel, a hurkokat, nyolcasokat, karikákat, púpokat, könyököket alkotó kanyaraival. Csaknem harminc évet töltött a Tisza bácskai és bánáti oldalán, ebből majdnem húszat Törökbecsén, a folyamszabályozás utolsó szakaszának legfőbb irányítójaként, az úgynevezett VI. folyamosztály vezető mérnökeként. Már akkor vajdasági ember volt, amikor ez a fogalom csak születőben volt. Es persze mindenekelőtt terepi embernek tekinthetjük, a folyópart, a vízjárás egyik legjobb helyi ismerőjének, az ártéri és a mocsári madárvilág csendes megfigyelőjének, a kékes erdő, a zöld nádas, a szürke vízfolyás, a sárga omlás látványa szelíd élvezőjének. Fűzős, vízálló csizmája csak a munkába induláskor ragyogott, később belepte a por, rátapadt a sár. Képessy József a szomszédságból indult el életútjára (a Békés megyei „óriásfaluban”, Orosházán született 1818. február 25-én, egy tiszteletbeli megyei főorvos gyermekeként), s jó nagy kerülővel jutott el vidékünkre. Középiskolába Aradon, Temesváron és Pesten járt, mérnöki oklevelét 1839-ben szerezte meg a pesti Institutum Geometriáimban, majd diplomás mérnökként, 1841-től, még két évig technikát is hallgatott Bécsben. Első munkahelyén - kezdő megyei mérnökként - gróf Esterházy Mihály és báró Wo- dianer Albert Pozsony környéki birtokán tagosított. Az utóbbi pályatársa volt a bécsi műszaki egyetemen, első állását ő járta ki neki. Igyekvő fiatal inzsellérként gyakran publikált a szaklapokban meg az olvasottabb hetilapokban - a Jelenkorban, a Társalkodóban —, s ezekkel a cikkekkel felhívta magára Széchenyi István figyelmét, aki aztán 1846-ban bevonta őt a Tisza-szabályozás nagy munkájába, 1847-ben pedig a 29 éves Képessyt, egyetértésben Vásárhelyi Pállal, kinevezte a bácsi Tisza-szabályozási Osztály főmérnökévé, magyarkanizsai székhellyel. 63
