Kalapis Zoltán: Régi vízivilág a Bácskában és Bánátban (Forum, Újvidék, 1993)
A pusztapéklai rizstelep avagy az öntözés kezdete a Bácskában
vasút építésére, amelynek a boszniai hegyek átvágása után három elágazása lett volna: Splitbe, Sibenikbe és Zadarba. 1869-ben igen előnyös szerződést kötött a bécsi kormánnyal a Kiss-féle bácskai csatorna felújítására és kibővítésére. A hetvenes években nagy erőfeszítéseket tett, hogy újra hajózhatóvá tegye a Budapest- Fiume, illetve a Temesvár—Fiume (Rijeka) víziutakat, ennek érdekében a bánáti Bcga-csa- tornát össze akarta kötni a bácskai nagycsatornával, hozzá akart kezdeni a Vukovár-Samac- csatorna építéséhez, a Száva szabályozásához Samactól Sziszekig (Sisak), a Kulpa (Kupa) kotrásához Sziszektől Károlyvárosig (Karlovac), onnan pedig, több vágánypáron, vasúton lehetett volna megközelíteni a tengerpartot. 1876-ban 99 évre szóló építési engedélyt kapott Kolumbia kormányától a Darien- öbölből kiinduló, a közép-amerikai földszorost átvágó és a Csendes-óceánt meg az Atland- óceánt összekötő víziút elkészítésére, amely később Panama-csatorna néven vált ismertté. 1881- bnen a görög kormánnyal kötött szerződést a Korinthoszi-csatorna építésére. 1882- ben kezdeményezte az Égei-tenger összekötését az Ion-tengerrel. 1883- ban javasolta a Balti-tenger és a Fekete-tenger közti víziút létrehozását. A külföldi vállalkozásai közül a Panamai-csatorna és a Korinthoszi-csatorna valósult meg, bár sem az egyiknek, sem a másiknak befejezése nem az ő nevéhez fűződik. A kolumbiai kormánytól kapott építési engedélyt 10 millió frankért átengedte a Panama-csatorna építésére megalakult részvénytársaságnak, amelynek egyik alapítója volt, s aligazgatója lett, de az egész vállalkozást, hogy úgy mondjuk, időben elhagyta, úgyhogy az 1889-ben kirobbant Panamabotrány nem érintette. A Korinthoszi-csatorna átvágására ő alapított részvénytársaságot, a munkát meg is kezdte, de nem fejezte be, mert a társaság csődbe jutott. A Korinthoszi-csa- tornát végül is a görögök, a Panama-csatornát pedig az amerikaiak fejezték be. Mindkét vállalkozásnál jelentős műszaki feladatokat látott el Türr István egyik magyar munkatársa, a kissé elfelejtett Gerster Béla mérnök, ő a Panama-csatornánál az előzetes mérési munkálatokban vett részt a szinte áthatolhatadan őserdőben, a Korinthoszi-csatornát pedig önállóan tervezte. A mélyen a hegyoldalba vágott, meredek falú víziút fényképe szinte minden tankönyvben helyet kapott. Türr István nagyszabású belföldi vízgazdálkodási programjából csak a Ferenc-csatorna újjáépítése meg a vele kapcsolatos Baja—Bezdán-tápcsatorna és a Kissztapár—Ujvidék-öntözőc- satorna építése valósult meg. „Jól jellemzi a hazai vízi munkálatok fejlődésének gazdasági korlátáit — írja ezzel kapcsolatban Károlyi Zsigmond A magyar vízszabályozás történetében (Budapest, 1973) -, hogy a neves (gazdaság)politikus Türr István és világhírű műszaki munkatársa, Gerster Béla — akiknek kezdeményező szerepük volt a Panama-csatorna építésében, és megépítették a Korinthoszi-csatornát - hazájukban nem tudtak számottevő eredményt elérni.” A bácskai csatornarendszer felújítása, a kedvezőtlen időjárási és egyéb viszonyok ellenére, viszonylag gyorsan befejeződött. Az erre vonatkozó szerződést Türr István nem sokkal hazajövetele után kötötte meg a kormányzattal. Ezt megelőzően megdöbbenve tapasztalta ismeretszerző útjai során, hogy a XVIII. és XIX. század fordulóján készült Kiss József-féle csatorna milyen cudar állapotban van: teljesen eliszaposodott, csak a kisebb hajók közlekedhetnek rajta üggyel-bajjal, beomlott partjait benőtte a sás meg a nád. Terepszemléi során azt is látta, hogy a „száraz röggé aszalódott barázdákéban hogyan sínylődik a növény, jóllehet az éltető víz ott volt egy karnyújtásnyira, illetve egy kis fáradsággal oda lehetett volna vezetni, mint ahogy azt második hazájában, Olaszországban tették, a zöldellő, virágzó Lombardiában. Amikor Türr István előadta tervét, a kormánykörök kapva kaptak utána, szinte utánadobták a Ferenc-csatornát. A szerződés értelmében ugyanis a csatorna használatát ingyen 139
