Kaján Imre (szerk.): Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)
sát elválasztanám, hogy az emberek mihamarébb építéshez foghassanak, (ez a mint hallom nem történik) mert közel két hónap múlt már el, a szerencsétlenség óta tulajdonképen csak kurta 5 holnap van hátra, mellyet nyárinak mondhatni? építéshez idő kell; ha nap nap után múlik, s el jő a tél, boldog Isten mit csinálunk. — Ez a tél Pestet depopulálhatja, elnéptelenítheti, mitől Isten őrizzen. Elkészülvén a terv, országgyűlést hirdetnék, s azt mondanám; íme híveim, itt a terv, Hazátok fővárosait meg óvni, s ezzel belső külső kereskedéstők szívét épségbe tenni; személyeitőknek, vagyonotoknak, oda halmozandó termesztvényeiteknek, legfőbb ítélőszékeiteknek országos levéltáratoknak, gyermekeitek Fő nevelő intézetének könyvtaratoknak Kincses és régiséggyűjteményetöknek stb stb biztosságot, állandóságot szerezni, s nemzeti ipartok, szorgalmatok, kereskedéstök gyűlpontját hazátok szívét olly karba tenni, hogy mentől több egészségesebb vért szivárogtathasson Hazátok ereibe szerte messzire; s jövendőben a napkeleti kereskedés főrakhelyévé emelkedhessek, roppant nyereségtökre, dicsőségtökre. — Egyesek szerencsétlenségén a külföld humanitása sokat enyhíthet; egy, vagy két milliót adott önként segédeimül. Illy példa mellett nem fogjátok magatokra vonni ezen humánus külföld szemei előtt azon maszkot, — hogy ti magyarok magyar hazátok fővárosának biztosítását nemzeti közügynek nem tekintitek. Itt a terv, Töltés, álló híd, Canalis (s mit tudom én mi) kell reá (teszem) 10 millió. — A ti ügyetök, a ti jövendőtök forog kérdésben. Gondolkodjatok. Erre - ha nemzet volnék — ezt mondanám: Köszönet a Kormánynak, Hála Bécsnek, Austriának, s a többi külföldieknek törvénykönyvünkben örök emlékül. — Az ügy igaz, nemzet ügye. Nincs nemzet Európában melly ha felszóllíttatik Kormánya által, hogy a nemzet jóvoltát, emelkedését, sőt csak díszét is tárgyalólag a szükséges módokról gondoskodjék; attól vonakodnék; s a nemzet egységét a Haza javának, dicsőségének közösségét megtagadva, képviselői azt mondanák, én csak olly vállalatra adok, melly az én tanyámon fog létesztetni, ez tőlem messze esik, erre nem adok. Ezt egy sem mondja, mert hiszen ezen elv szerint soha sem történnék semmi és sehoL Megértünk mi is saját javunkat érteni. 10 millió kívántatik. Megadjuk. De tudni való, hogy számadást kívánunk. De mikép adjuk? Adózó népünk, kinek harmad évi azt sem adtuk meg, hogy magát megválthassa, s a restség eszközlő robot rendszerből kikerülve, szorgalmassá lehessen; és megczáfolhassa azokat, kik őt törvény által resté tették, most restségről vádolják. — Adózó népünk, kinek válaira hárítottuk 171 sben sa j^ t terhünket, a hon védelmét a nélkül, hogy jobbágyi terheiből e helyett valamit levettünk volna; — Adózó népünk melynek radicalis birtoka nem lehet ugyan, mert ennek csak Kir. adomány lehet kútfeje; de ki még is sok törvény biztonsága szerint pénze után bírhatott jószágot, s abból (mint akár kit mást is) csak az örökös, vi juris radicalis nem pedig akár mi idegen nemzet vethette ki; sőt kinek az 1630:30. és 1715:23. szerint nem nemes lettére is kellene bírni actoratussal ex incapacitate possessorii külföldi ellen; Kit azonban a 193. lap 1°: Curialis Decisio magát is incapaxxé tenne; ha ennek a törvény ellen ereje lehetne; — ez az adózó nép fizet évenkint 5 milliót a közös haza oltalmára; — mi nemesek semmit: - papnak mesternek dolgozik, robotra jár, kilenczedet ád, tizedet ád, füst pénzt fizet stb. De igaz az is, hogy mi Kk. és Rr. ha a szükség kívánta, soha sem vonakodtunk tartozásunkat a hon oltárára letenni. 1807-ben minden jövedelmünk hatod részét nyújtottuk hazánk védelmére. Ha kívántaték a fegyvert fogtunk. Megértünk annyira, miszerint érezzük, hogy a honnak, az az mi magunknak egyéb szükségeink is vannak; nincs védelem külső ellenség ellen. Már őseink is adóztak erszényökből, az egri hősök jutalmazására (1523:25) Mi múlt országgyűlésünkön a nemzeti dísz, és előmenetel békekoszorús ágazataira ajánlásokat tettünk, nem fösvénységünk okozá, hanem egyéb körülmények. Apáink pedig 1792 Den a 14 lk cz. által csakugyan vízszabályozási stb. munkákra, saját magatokat indirectus adó alá vetni nem vonakodtak. — E példákat követni készek vagyunk. Átlátjuk hogy az ügy nemzeti ügy. Tehát mellőzve minden melléket vitákat, mellyeken csak magunkat mystificalnánk; egyenesen és önkéntes ajánlatképen a 10 milliót mi ország RRei a magunk erszényéből fel ajánljuk illy formán:
