Kaján Imre (szerk.): Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

és lehetetlen, hogy valaki nagyobb terjedésű házat építsen; mert homok lévén az alja, kavicsig kell ásni, és letenni alapját, a melly némelly helyen egy, sőt másfél ölnél is még mélyebben van, és így a mostani fundamentumot használni sem lehetne, de egészlen az utolsó kövig felszedni, alatta mélyen, és vastagon építtetni, és a régi niveau felett még 4-5 lábbal felemelni s magosítani kell; mi 2-3 ölet is tenne csak a földszinig, és az egész udvart és kertet így feltölteni, ki teheti majd ezen iszonyú, s magát itten soha ki nem fizető s nem kamatolható költséget? hány ház fog épülhetni? és akkor alig adja meg az egy vagy két száztóli jövedelmet, mellyet majd a nagyobb adó elnyel; és ha némelyeknek volna is vagyona, honnét a sok tömérdek földet egész városnak hozni? s ez is csak homok lévén, az úgyis nagy, és Pesten kiállhatatlan por sárt szaporítandja és tűrhetetlenné teszi; talán a projectumba lévő, a város körül folyandó Canális ezen hiányon segítene, s a földet is adná, a várost szépítvén, s azt azon részét nagyobb becsbe hozván; — Ezek hát, és még most nem is észrevehető akadályok, károk, nehézségek fogják a pesti polgároknak, úgyis nagy részben elvesztett vagyonukat méginkább leszállítani, s amit a kegyetlen áradás meghagyott, örökre elveszteni. — Méltóztassék tehát Fő Herczegséged és a Fő M. Kir. Helyt. Tanács, úgy mind országunk kormányzó dicasteriuma szokott kegyességével megengedni, hogy ezen élet, és halál kérdésbe, nem lévén más menedékem, kérésemet előadhassam avégett, hogy ezen tervet előbb a fő M N.Kir. Helyt.Tanács meghallgatván mind a Városi Tisztviselőséget és a tulajdonosokat, akik nem csak Természet, de a honi törvények által is birtokjuk fenntartását, és bátorságát megkívánhatják, és akik ha nem mind tudományos, de talán practicus haszonvételű ideákat is magok, és a Város fenntartására adhatnak (úgy is minden nagyobb érdekű dolgok kivitele a mostani korban jutalomkérdések által egész közönség elébe adatván) megvizsgálni, ez eránt a városi polgárokat, háztulajdonosokat, és lakosokat bátorságba helyeztetni, és mindenkit a fennálló tulajdonukba megtartani, úgy az ezek által reájok háramló mégnagyobb veszélyeket eltávoztatni, és a netalántán századok múlva leendő s alig kivihető szépítése végett a városnak, a mostani generatiót végső romlástól és pusztulástól megmenteni méltóztassék, a hazai törvényeki minden lakót igaz vagyonába védelmezvén, ki egyéberánt mély tisztelettel Pesten jún. 24 én 838. N.E." A nádor erélyes fellépésének hatására 1838 nyarán nagyarányú árvízvédelmi és csekélyebb mértékű városrendezési munkák kezdődtek. A legfontosabb ezek közül az északi és déli védtöltés volt, amelyet napi ezer ember munkájával készítettek el. A védtöltéseket az árvíz szintje fölé emelték és bekötötték a beljebb fekvő magaslatokba.

2 Ezeket a munkákat könnyen el lehetett végezni, mert a gát nyomvonala nagyrészt még beépítetlen (vagy kevéssé értékes) területek előtt haladt, így a szükséges magasságra építhették. Nagy gondot okozott a további árvízvédelmi határozatok végrehajtása. Az utcák feltöltését csak kevés helyen sikerült megvalósítani, mert a leomlott házak törmeléke erre igencsak kevés volt, annyi földet-sziklát pedig a városba hordatni senkinek sem volt sem pénze, sem ereje. A belvárosi Duna-part feltöltése az itteni háztulajdonosok miatt hiúsult meg, mert a magaspart a palotasortól elvette volna a szép kilátást. Ennek a tiltakozásnak a dokumentuma a levél. A levélnek másolata található a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi-gyűjteményében. Nem véletlenül tartotta magánál árvízi iratai között Széchenyi István e levélmásolatot. 1838 telén ugyanis egy memorandumot szerkesztett Pest város tanácsához a folyószabályozások, gátépítés és feltöltések elleni tiltakozásul. E műve alapgondolatai, érveinek egy része származhat a fogadós leveléből.

3