Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

A vízrendezés tárgya és feladatai - III. A vízrendezés fejlődése és szükségessége

54. ábra. Vízelvezető csatorna és szivattyútelep (Csehszlovákia, Dél-szlovákiai-síkság, Csallóköz.) Fényképezte: Prof. ing. dr. J. Cablík

K. GítUNCL szerint a vízrendezés által érintett területek nagysága 1961-ig 938 000 hektárra növekedett. Ebből talaj csövezéssel 504 500 hektáron, csatornákkal 433 500 hektáron végeztek vízrendezést. Ha a régebbi vízrendezési létesítmények rekonstrukcióját is figyelembe vesszük, még mindig legalább 790 000 hektáron, az újabb számítások eredményei szerint pedig csaknem 1 millió hektáron, vagyis az összes mezőgazdaságilag művelt területnek csaknem 12%-án kell vízrendezést végezni.

A vízrendezési és egyéb meliorációs munkálatok előkészítése és elvégzése 1960-tól szervezési szempontból a Mezőgazdasági, Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériumhoz tartozik. Ennek a központi szervnek tervezési és beruházási részlege a Mezőgazdasági Beruházási Igazgatóság (Zemédélská investorská správa). A nagyobb létesítmények terveit az Állami Vízépítési Tervező Intézet, a Hydroprojekt, a kisebbekét a mezőgazdasági és az erdő- gazdasági létesítmények tipizálására és fejlesztésére létesített állami intézet dolgozza ki. Esetenként a meliorációs szövetkezetek tervezési csoportjai is vegeznek a kisebb létesítményekkel kapcsolatosan tervezési munkát.

94