Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

A vízrendezés tárgya és feladatai - III. A vízrendezés fejlődése és szükségessége

kálatokhoz, különösképpen pedig az öntözéshez. A 28 millió hektár kiterjedésű új öntözőtelepek létesítése a Szovjetunióban jelenleg a meliorációs munkák súlypontját jelenti. Ezeknek az öntözőtelepeknek létesítésével kapcsolatosan számos tározót is építettek. (Ilyen a kujbisevi, a volgográdi, a kahovkai, a cimljanszki tározó stb. Az említett tározók összes tározótérfogata 143 milliárd m3.) Az újonnan létesített, valamint a régi tározók visszatartják a Volga, a Dnyeper és a Don nagyvizeit, lehetővé teszik a víz hasznosítását

48. ábra. A Szovjetunió európai részének csapadékviszonyai (A. N. Kosztyakov akadémikus nyomán.)

öntözésre, az elektromos energia termelését és a hajózást, és egyúttal megvédik a folyók árterét a káros elöntésektől.

Az említett széles körű meliorációs feladatok eredményes megoldása céljából a Szovjetunió különböző területein a mezőgazdasági vízgazdálkodási kutató állomások nagy kiterjedésű hálózatát hozták létre, és Moszkvában, Leningrádban, Minszkben, Novocser- kasszkban, Kijevben, Taskentben, Tbilisziben és másutt a melioráció kérdéseinek tanulmányozására kutató intézeteket alapítottak. A szovjet gépipar számos olyan, nagy teljesítőképességű gépet szerkesztett és gyártott, amelyek lehetővé tették az összes meliorációs munka hatékony gépesítését (49. ábra).

86