Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
Ennek az osztályozásnak figyelembevételével jelölte ki nagy vonalakban a mezőgazdasági területek száraz, valamint nedves éghajlatának határait Csehszlovákia térképén M. MINÁR (20. ábra). Pontosabban tájékoztat arról, hogy szükséges-e a vizsgált terület vízfeleslegét elvezetni, a vízháztartási mérleg egyensúlyát kifejező egyenlet: V > S a csapadék mennyiségét, 0 a felszínen, valamint a felszín alatt lefolyó víz mennyiségét, V a növényzet által elpárologtatható, valamint a talajból párolgással eltávozható vízmennyiséget jelöli meghatározott időszakra (több évre, egy évre, egy időszakra) vonatkozólag. A képletet főképpen nagy kiterjedésű területek vízháztartásának vizsgálatára ajánlatos alkalmazni. A képlet alapján általánosságban háromféle területet lehet megkülönböztetni: Nedvességi jellemzők A vízháztartási mérleg egyensúlyi egyenlete Száraz (arid) vidékek S — O < V A nedvességi viszonyok szempontjából egyensúlyban levő vidékek S — 0=V (8) Nedves (humid) vidékek s — o > V A száraz vagy a nedvességi viszonyok szempontjából kiegyenlített területeken területi (zonális) okokból elvizenyősödés nem keletkezik. Ha mégis előfordul elvizenyősödött terület, az elvizenyősödés okai helyiek (intrazonálisak). A nedves területeken viszont minden esetben + AQ = S — 0 — V (9) mennyiséggel több víz van. Ez a vízfelesleg okozza az elvizenyősödést. Kevésbé szembetűnő esetekben csupán a talajban levő víz mennyisége több a szükségesnél, súlyosabb esetekben azonban a víz a felszínen is megjelenik. Az ilyen, a felszínre is kiterjedő elvizenyősödés hatalmas területeket tehet értéktelenekké, így pl. a Szovjetunióban az ismert tundrák kiterjedése 2,4 millió km2. A tőzegtelepek Svédországban 52 000 km2, Finnországban 102 000 km2, Kanadában 104 000 km2 területet foglalnak el stb. Ezek a területek sokszor csapadékban szegények, azonban a kismértékű párolgás miatt vizenyősek. A vízháztartási mérleg egyensúlyát kifejező fentebbi egyenlet alapján csupán abban az esetben lehet vizsgálatokat végezni, ha nemcsak a csapadékmérési adatok, hanem annak a vízgyűjtő területnek lefolyási viszonyaira vonatkozó 48
