Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
Ha Df értéke 40-nél kisebb, az éghajlat száraz, ha értéke 40 -k- 60, átmeneti, ha 60 H- 160, nedves, ha pedig 160-nál nagyobb, különösen nedves. Ha a csapadéktényező értéke 60 és 100 közötti, vízrendezés rendszerint nem szükséges, 100 és 160 közötti értéknél kívánatos, 160-nál nagyobb értéknél pedig szükséges. Csehszlovákiának az említett tényezővel jellemzett éghajlati viszonyait a 19. ábra mutatja. 19. ábra. A csapadéktényezö értékének változása Csehszlovákiában Kidolgozta: Prof. ing. dr. L. Smolík A hőmérséklet és a csapadék viszonyszámát alkalmazza kiindulási adatként \\ . RÖPPEN, valamint Csehszlovákiában A. GREGOR is. Osztályozásuk szerint az éghajlati csoportok határai az évi összes csapadékkal (S cm), valamint az (árnyékban mért hőmérsékletek figyelembevételével meghatározott) évi középhőmérséklettel (t °C) az alábbi módon jellemezhetők: Éghajlati csoport A csapadék évi összege (mm) Sivatagi éghajlat Sztyeppéi éghajlat Erdős vidékek éghajlata Mezőgazdasági vidékek éghajlata S< 10 (í + 7) S > 10 (t+ 7) S > 20 (t + 7) S > 30 (t + 7) (S a cm-ben kifejezett évi csapadékösszeget, t pedig az árnyékban mórt hőmérsékletek alapján meghatározott évi középhőmérsékletet jelöli.) A mezőgazdasági vidékek említett egyenlete alapján az 1876 -h 1925. évek 46
