Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

Vízrendezési műtárgyak - XIV. A vízrendezés céljára épített szivattyútelepek

244. ábra. Szivattyúkat meghajtó Diesel-motorok (Csehszlovákia, a csallóközi, aszódi szivattyútelep.) Fényképezte: Ing. Z. Darebník

Az összes használatos motorok között a Diesel-motor üzeme a legolcsóbb. Emellett kezelése egyszerű, üzemképessége jó, működése megbízható, az üzemanyag-szükséglet, valamint az üzemanyag-hasznosítás szempontjából gazdaságos. Helyszükséglete kicsiny, mert a motoron és tartozékain kívül csak a nyersolaj elhelyezéséről kell gondoskodni.

Bizonyos hátrányuk a Diesel-motoroknak a zajos működés, valamint az, hogy az alapra káros rezgéseket adnak át. Nagyobb megterhelésük átmenetileg sem engedhető meg. Ezért nagy szivattyútelepeken villamos generátorokkal összekapcsolt nyersolajmotorokat (úgynevezett Diesel-generátorokat) alkalmaznak. Ezek a szivattyútelep mellett vannak elhelyezve, és a szivattyúkat meghajtó villanymotorokat látják el a helyszínen termelt villanyárammal.

A kisebb (a 4 -r- 6 LE-nél nem nagyobb) teljesítőképességű szivattyúk meghajtására benzinmotorokat is használnak. Ritkábban alkalmazzák a vízrendezési gyakorlatban a fa- gázgenerátorokban, a kokszgenerátorokban stb. termelt gázzal működő szívógázmotorokat. A szívógázmotorok üzemanyagának termeléséhez külön berendezés (generátor) szükséges, a termelt gáz tisztítóberendezésen halad át. A szívógázmotorok a generátor nél404