Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A helyi vízrendezés létesítményei - XII. Különleges talajcsövezési módok
Az. elektródák elrendezését, szerkezeti megoldását elektromos töltésük szabja meg. A generátor pozitív sarkához kapcsolt és csupán az áramot a talajba vezető anódok l,5"-os gázcsövek, a cementbesajtoláskor alkalmazott vascsövek vagy alumínium rudak stb. lehetnek. Minthogy a vascsövek az elektro- litikus korrózió következtében könnyen tönkremennek, előnyösebb az alumínium elektródák alkalmazása. A generátor negatív sarkához kapcsolt katódo- kat olyan szerkezetűre kell készíteni, hogy a talajból a víz beléjük juthasson, és belőlük — leggyakrabban szivattyúzással — eltávolítható legyen. A legegyszerűbb szerkezetűek az 50 -h 60 mm külső átmérőjű, 5^-6 mm falvastagságú acélcsőből, tűkutakként kialakított katódok. Alkalmaznak katódo- kul vas szűrőcsővel ellátott osőkutakat is (XIII. 2/b fejezet). A szűrőcsőnek a víztartó rétegen áthaladó szakasza mindkét esetben lyuggatott. A lyukakat a talajszemcsék bejutása elleni védekezésül szitaszövet fedi. Az elektródákat vibrátorral, légkalapáccsal mélyítik a talajba, vagy fúrt lyukakba helyezik. Elhelyezésük után kerül sor az elektromos vezetékek és berendezések, valamint a szivattyúk és a szivattyúzással kapcsolatos egyéb berendezések felszerelésére. Ennek a víztelenítési módszernek alkalmazása a balesetek elkerülése érdekében körültekintő biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé. Különösképpen a szivattyúzás során kell nagy gondossággal eljárni. Szivattyúzni csak akkor szabad, ha az elektromos áramot kikapcsolták. Az eiektroozmotikai talaj csövezést külföldön már sok építkezésen eredménynyel alkalmazták. Például Németországban (először 1940-ben, Salzgitternél), a Szovjetunióban a Cimljanszki-vízlépcső építésénél, a Volga—Don-csatorna egyik vízlépcsőjének építésénél, Lengyelországban a varsói alagút építésénél, Csehszlovákiában először 1954-ben Prágában, a főpályaudvar alatti alagút építésekor alkalmazták. Minden esetben az építés megkönnyítése, illetőleg lehetővé tétele céljából kellett nagyon kis áteresztőképességű talajokból egy- időre a vizet eltávolítani. Állandó víztelenítésre ezt a módszert nem alkalmazzák. ^5» 387
