Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

A helyi vízrendezés létesítményei - XII. Különleges talajcsövezési módok

230. ábra. Vízkivétel függőleges, szivattyúzott talajcsövekből (a — szívócsővel, b — szivornyával)

(Hvs) gyakorlatilag 5 — 7 méterre választják (XIV. 1/b fejezet). Minthogy ez a magasság a szívócső áramlási veszteségeit is magába foglalja, a geodéziai szívómagasság (H„s), vagyis a szivattyú tengelyének a kút legalacsonyabb vízállása feletti magasságának megengedett értéke a kút és a szivattyútelep távolságának növekedésével csökken. A legtávolabbi kút vízszíne a szivattyú tengelye alá legfeljebb

^max ^ 2 m (1~2)

mélyre süllyedhet. X1z a szivattyú és a kút közötti szakaszon keletkező összes veszteség.

Ezért a szívócső legfeljebb 500 m hosszú lehet. Nyomvonalának lehetőleg egyenesnek, éles iránytörések nélkülinek, hossz-szelvényét tekintve a szivattyú felé állandóan emelkedőnek kell lennie (XIV. 1/c fejezet). Földbe fektetett szívóvezetékeket tokos kötésű öntöttvas csövekből, kutakban, aknákban, szivattyútelepeken levő szívóvezetékeket karimás öntöttvas csövekből készítik. A szivattyútelepek elrendezésével a XIV. fejezetben foglalkozunk.

A kutakból a víz szivornyával is kiemelhető. Ennek alkalmazása különösen akkor célszerű, ha a vizet a szívóaknába több kútból kell szállítani (230jb ábra). Minthogy a szivornya nincs közvetlen kapcsolatban a szivattyúval, benne a vízmozgás egyenletesebb, ezért, ha a szivornya tömítése jó, 7 h- 8 méteres emelőmagasság is megvalósítható. A szivornya méretezéséről és elrendezéséről a későbbiekben lesz szó (XV. 3/b fejezet).

c) Kombinált talajcsövezés

Bizonyos esetekben a függőleges, valamint a vízszintes talajcsövezés előnyeit célszerűen egyesítő kombinált talajcsövezést is alkalmazzák. A vízszintes talaj- csövezés előnye az, hogy egyenletesebben süllyeszti a talajvízszínt, hogy különböző hidropedológiai viszonyok között, valamint akkor is alkalmazható, ha a víztartó réteg vastagsága kicsiny. A vizet elnyelő függőleges talajeső382