Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata

napig, legelőknél 10 -4- 15 napig és réteknél 20 h- 25 napig tartó elöntést engedhetünk meg.

Hasonló kísérleti megfigyeléseket végeztek 1. SOLTÉSZ nyomán Magyar- országon is. Ezeknek célja annak tisztázása volt, hogy a talaj felszíni elöntése milyen hatással van a mezőgazdasági növények fejlődésére és terméshozamára. A kísérletek eredményei szerint tavasszal (áprilisban és májusban) az elöntésre legérzékenyebb a burgonya, a cukorrépa, a takarmányrépa és a gabonafélék. Ezeknek a terméshozamát már három napi elöntés is 5 -h 10%-kal csökkenti. További 7 -r- 15 napos elöntés azonban már a növények nagy részénél ide számítva a réteket is — a terméshozamot 30 -r- 100%-kal csökkenti. A tenyész- időben (júniusban) 4 napig tartó, 15 cm-es elöntés eredményeképpen a kukorica terméshozama 100%-kal, a lucernáé 95%-kal, a cukorrépáé pedig 85%-kal csökkent.

Ebből látható, hogy a talaj hosszantartó vagy állandó elvizenyősödése mindig nagyon káros és veszélyes, minthogy ennek következtében keletkeznek a tipikus ismertetőjegyekkel és tulajdonságokkal jellemezhető mocsarak, s ha a fenék posványos, iszapos, a lápok (13. ábra). Mocsaras talajban mindenekelőtt állandóan feleslegesen sok víz van, magas a talajvíz színe, felszínét víz borítja, enn?k következtében a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotában súlyos zavarok keletkeznek. A felesleges víz a talajt előbb folyóssá teszi, kilúgozza, végül is a podzolosodási vagy a mocsarasodási folyamat következményeképpen

IS. ábra. Állandó mocsár

(Csehszlovákia, a Dyje folyó ártere.) Fényképezte: Ing. J. Ryznar és ing. D. Vája

3 Vízrendezés — 44 312

33