Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata

0. ábra. Talajok fizikai állapotának függvényábrája Ing. dr. R. Janota nyomán

pillarisan felemelkedő víz meghatározott magasságig a talaj hézagait teljesen, összefüggően kitölti (ez a 10. ábrán 6-vel jelölt, összefüggő kapilláris sáv). Ezen a sávon felül a víz már csupán részlegesen, csupán a talaj kisebb hézagaiban elhelyezkedve tölti ki a pórusokat. Ez a nyílt vagy más szóval a hézagos kapilláris sáv. Nevezik ezt levegőt tartalmazó sávnak is (a 10. ábrán c-vel jelölve). Ez a sáv kapcsolja össze a talajvizet a talaj legfelső, termő rétegével (a 10. ábrán cZ-vei jelölve). A legfelső talajréteg már közvetlenül ki van téve

a beszivárgó csapadék hatásának.

A víz talajszelvény menti, fentiekben vázolt eloszlásának ismerete a talaj mind mezőgazdasági, mind pedig egyéb célokra (települések létesítésére, építmények alapozására stb.) való alkalmazása szempontjából nagyon fontos. Itt az a fő követelmény, hogy a talajvíz ne tegye vizenyőssé a felső, kultúrcélokra használt talajréteget, hanem állandóan a terepszint alatt, megengedett mélységben maradjon. Mezőgazdaságilag művelt talajoknál ezt a mélysé10. ábra. A talaj vízháztartásának vázlata

26