Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
vagy oldalirányban, a nehézségi gyorsulás vagy az egyidejűleg fellépő víznyomás hatására lefelé mozog. A lefelé irányuló mozgást beszivárgásnak (8 fa ábra) vagy beszűrődésnek, a felfelé irányulót kapilláris emelkedésnek (8/b ábra), az oldalirányú mozgást pedig oldalirányú szivárgásnak nevezik. a) b) 8. ábra. A talajban mozgó víz beszivárgásának és kapilláris emelkedésének vázlata A talaj jellemzőitől, elsősorban a pórusok méreteitől (kapilláris, nem kapilláris pórusok) és a víztartalomtól függően a víz a talajban különböző alakban fordul elő. Ezek az előfordulási alakok azzal jellemezhetők, hogy a víz kötöttsége milyen mértékű, valamint hogy a növények számára mennyire hozzáférhető. A talajban levő víznek általánosságban két fajtáját különböztetjük meg: a szabad és a kötött vizet. A talajban levő ún. kötött vízre különböző erők hatnak, ennek következtében a nehézségi erő hatásának nincs kitéve. (? A ford.) A kötött víz mindenekelőtt kémiailag, valamint fizikailag kötött lehet. Kémiailag kötött a talajban levő konstitúciós, kristályosodási és hidratációs víz. Fizikailag kötött a talajszemcsék felületén levő higroszkopikus víz — ez 50 atmoszféránál nagyobb erővel kötődik a szemcsékhez —, a hártya víz vagy filmvíz, valamint a lentokapilláris víz — ennek kötési ereje kisebb 50 atmoszféránál —, továbbá a kapilláris pórusokban levő kapilláris víz (hajszálcsöves víz). Ez utóbbi kötési ereje legalább 0,5 -r- 1 atmoszféra vagy ennél nagyobb. Ezek a szemcsékhez kötő erők nem hatnak a szabad (gravitációs) vízre. Ez a nagyobb méretű, nem kapilláris pórusokat tölti ki, és azokban a nehézségi erő hatására a mélyebben fekvő részekre szivárog. Ha lefelé irányuló mozgásának át nem eresztő (szikla, agyag stb.) réteg állja útját, összegyülekezik, és talajvizet alkot. Ezt összefüggő vízfelszín jellemzi. A talajvíz említett előfordulási alakjait egymástól nem választja el éles határ, hanem az egyre kevésbé kötött előfordulási alakba való átmenet foko23
