Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
az edafon), mind pedig az élettelen szerves anyagok (a korhadék, vagyis a humusz). A talaj fizikai szerkezetét leginkább a szemösszetétel (a textúra) jellemzi. A szemösszetételt a talajban levő különböző átmérőjű szemcsék súlyának, valamint az összes szemcse súlyának viszonyszámai fejezik ki. Ezeket az arányszámokat a szemösszetételi vizsgálat (a mechanikai analízis) során határozzuk meg. A mechanikai analízis során a talaj szilárd alkotórészeit szitálássaí vagy a nyugvó vízben érvényesülő ülepedési sebességek különbözősége alapján, vagy pedig különböző átfolyási sebességű víz alkalmazásával végzett kimosással különböző szemösszetételi csoportokba (frakciókba, kategóriákba) soroljuk. (A talajszemek szemüsszctételi csoportokba sorolásakor alkalmazott ülepítési eljárást szedimentációs vagy dekantációs módszernek, a kimosási eljárást pedig úsztatásos módszernek is nevezik.) A mezőgazdasági vízgazdálkodás során kialakult talajtani gyakorlatban általánosan alkalmazott módszer szerint a szemcséket 2 mm-es lyukméretű szitán átszitálva legelőször nagyobb szemű takijtörmelékre (vázra) és 2 mm-nél kisebb szemekből álló, úgynevezett apró szemcséjű talajra osztják. A talajtörmelék szemcséi 2 mm-nél nagyobbak. A talajtörmelék (a talaj vázanyaga) szitálássaí a nagyszemű homok, az apró kavics (murva), a nagyszemű kavics, valamint a kődarabok csoportjára osztható. A nagyszemű homok szemnagysághatárai a 2-i- 5 mm, az apró kavicsé az 5 h- 10 mm, a nagyszemű kavicsé a 10 h-50 mm értekekkel jellemezhetők, a kődarabok 50 mm-nél nagyobbak. Az apró szemcsejű talajt a 2 mm lyukbosegű szitán átesett szemek alkotják, azonban ezeket a szemcséket a J. Kopccky-félc háromhengeres kimosókészülékkel (4. ábra) az alábbi négy szemcseosztályra (frakcióra) osztják: Szemcseosztály Szemcseátmérő (mm) A víz sebessége (mm/s) I. Agyagrészecskék 0,01 alatt 0,2 alatt II. Iszap 0,01 0,05 2,0 III. Homok (iszapos) 0,05-r- 0,10 7,0 IV. Homok 0,10 -r- 2,00 7,0 fölött A Kopecky-féle kimosókészüléken a víz különböző átfolyási, illetőleg kimosási sebességgel halad át. A kimosási folyamat során az agyagrészecskék kijutnak a készülékből, az iszap a legszélesebb hengerben, az iszapos homok a középsőben, a homok pedig a legkeskenyebb hengerben marad. A homokot (IV. szemcseosztály), ha szükséges, még tovább osztályozzák finom homokra és durva homokra. A 0,1 -h 0,5 mm szemátmérő-határokkal jellemzett finom homok, valamint a 0,5 -h 2,0 mm szemátmérő-határokkal jellemzett durva homok 25 mm/s kimosási sebesség 15
