Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés hatásának vizsgálata - IV. A vízrendezés hatásai és előnyei
A mezőgazdaságilag már művelt területen a vízrendezés előnye a hektáronkénti terméshozam növekedésében, valamint a termés minőségének javulásában jelentkezik. Régebbi statisztikai vizsgálataink eredményére támaszkodva V. HLAVINKA a talajcsövezés hatására jelentkező átlagos terméshozam-növekedést 1928-ban az alábbi adatokkal jellemezte: A termesztett növény Terméshozam (q/ha) A terméshozam növekedése tala;csövezés előtt talaicsövezés után q/ha % Búza 14 22 8 57 Árpa 22 32 10 45 Zab 13 19 6 46 Burgonya 100 180 80 80 Cukorrépa 160 300 140 90 Hasonló átlagos terméshozam-növekedésre mutatnak azoknak a vizsgálatoknak eredményei is, amelyeket Csehszlovákiában a csehországi, valamint a morvaországi volt Mezőgazdasági Tanács végzett: A hektáronkénti terméshozam növekedése A termesztett növény Csehországban Morvaországban q % szemtermés % szalma % Búza 7,5 60 41 35 Rozs 4,6 47 47 43 Árpa 10,1 57 61 61 Zab 6,6 36 44 47 Burgonya 55 71 133 (gumó) — Cukorrépa 132 84 98 (gyökér) — Szálas takarmány 27,5 158 nem vizsgálták — O. HEMSKY szerint a vízrendezés eredményeképpen a csehszlovákiai viszonyok mellett a gabonaneműek termésmennyisége átlagosan 54%-kal, a kapásoké 68%-kal, a szemes takarmányoké 67%-kal, a szálas takarmányoké 98%- kai növekedik. J. RACEK szerint a termésmennyiség növekedése búzánál, rozsnál és zabnál 50%-os, cukorrépánál 70%-os. J. KÜHNEL a vízrendezés által érintett terület tengerszint feletti magasságát is figyelembe veszi a termés- mennyiség növekedésének meghatározásakor, és az alábbi adatokat közli: 114
