Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Nagyobb városok szennyvíztisztítása
A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TÖRTÉNETE A 277 000 LE méretezett telep közel 13 000 m3 szennyvizet tisztít meg. A létesítmény alkalmas a teljes biológiai (nitriDkációval és denitriOkációval) tisztításra. Az évtized végére kiépítésre került a teljes iszapvonal. Az országban először itt alkalmaztak acél rothasztó tartályokat, valamint a keletkező biogáz hasznosítására itt építettek be először Jembacher típusú gázmotort. Ekkor épült meg a „szippantott” szennyvizeket fogadó műtárgy is. A 90-es évek elején bekövetkezett szennyvízminőség változás, (koncentrációnövekedés), valamint új csatornarendszerek kiépítése, illetve a kibocsátási paraméterek szigorodása azt eredményezte, hogy a telep technológiáját korszerűsíteni, a kapacitását bővíteni volt szükséges. 2001. október 3-án került sor az új, napi 47 500 m3 kapacitású, 277 000 LE-re méretezett telep átadására. A létesítmény alkalmas a szennyvíz teljes biológiai (nitrifikációval és denitriíikációval) tisztítására. A vízvonal átépítése közben az üzemeltető Fejérvíz Zrt. korszerűsítette az iszapvonal irányítástechnikáját is. A bővítések nyomán a város csatornázottsági aránya 2009-ben 90-91%, a rákötési arány az ellátott területen szintén mintegy 90%. Ez azonban a város egészére nézve a maga 80% körüli értékével még mindig kedvezőtlen képet mutat. A Mélyépterv-Komplex Zrt. 2002-ben tanulmányt készített az üzemrész teljes rekonstrukciójára. Ezt követően az abban javasoltakhoz képest több olyan módosítást hajtottak végre (pl. rothasztok keverését biztosító gázkompresszor, biogáz-fáklya, gázmérők stb.), mely a javaslatban foglaltak időszerűtlenné tette. Megváltozott a gázmotorok telepítésével kapcsolatos jogszabályi környezet és megváltoztak a villamos energia átvételi árak is. Különösen fontos tényező lett, hogy feltűnt egy potenciális üzleti partner, amely a kedvező gazdasági környezetre való tekintettel komoly érdeklődést mutat a szennyvíztisztító-telepen megtermelt biogáz átvételére. Mindezek a gázmotor kérdésében hozandó döntést - gazdasági megalapozó vizsgálat elvégzéséig - odázzák. A tisztított szennyvíz befogadójául a Jancsár árkon keresztül a Gaja-patak, melyet a IV. vízminőségi kategóriába sorolják. Ennek értelmében a hatóság egyedi kibocsátási határértékeket állapított meg. A telep működését automatikus mintavevő felhasználásával akkreditált laboratórium ellenőrzi. A tisztítótelep működésében egymástól többé-ke- vésbé eltérő kialakítású „strangok” találhatók. Ez esetben a terhelési arány is eltérő (I. ütem 40%, a II. ütem 60%). A hatékonyság szempontjából ennek nincs különösebb jelentősége. Annál több gond viszont az eltérő tartalék alkatrészek készletezése, csereszabatossága, stb. (pl. hosz- szanti és kör alakú valamint eltérő méretű ülepítők, levegőztetők, stb.). A telepről készült légi fotókon 98