Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Nagyobb városok szennyvíztisztítása
A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TÖRTÉNETE Székesfehérvári szennyvíztelep napjainkban irányelv azon megfogalmazását, hogy sorrendiség szempontjából ott célszerű csatornát, szennyvíz- tisztító telepet építeni, ahol a környezeti haszon a lehető leggyorsabban térül meg. Az ezredfordulót követően a város csatornázottsági aránya már 79%-os volt, miközben két helyen folyt be teljesen tisztítatlanul a szennyvíz a Tiszába. A tisztítótelepi bevezetésnél mechanikai előtisztítást (rács, homok és zsírfogó) követően még 2006-ban is 13 millió m3/d szennyvíz terhelte a folyó élővilágát. Szeged esetében (is) az EU támogatás hozott segítséget. A város óriási lehetőséghez jutott, amikor 2003 végére sikerült támogatási szerződést kötni a csatornázás bővítésére és a szennyvíztelep felépítésére, így végre megkezdődhetett a kivitelezés. A program keretében 16 városrész és az agglomerációhoz kapcsolódó Deszk, Kübekháza, Tiszaliget, Újszentiván teljes csatornázottságát, valamint az összegyűjtött teljes szennyvízmennyiség mechanikai, biológiai és tápanyag-eltávolítási fokozatú tisztítását kívánták megvalósítani. 2004 és 2006 között megépült 182 km kis átmérőjű csatorna, melyre 11 584 ingatlant kötöttek rá. Épült 25 körzeti átemelő, 14 „mini” és 588 házi átemelő, 2 új szivattyútelep, továbbá két régit is sikeresen átépítettek. A Tisza alatt elhelyeztek egy kettős nyomóvezetéket tartalmazó rendszert (2x600 mm). Ezeken kívül végre a vidéki városok közül utolsóként megépült egy 60 000 m3/d kapacitású, biológiai fokozatot magába foglaló szennyvíztisztító mű, beleértve a kapcsolódó iszapkezelési berendezéseket is. Mi lett a tápanyag-eltávolítás fokozattal? A már fentebb jelzett négy kapcsolódó településsel együtt a tisztítómű kapacitását 230 ezer LE-ben prognosztizálták. A tisztítómű a mechanikai rész után három „biológiai sor”-ral épült, egy további egy sor helye az esetleges bővítésre biztosított. A foszfor eltávolítás vas III. klorid kicsapatással történik. Az iszapvonalon a nagyvárosi rendszereknél szokásos sűrítés (stabilizálás), víztelenítés elvet követték. A két, egyenként 4000 m3 térfogatú rothasztó toronyban az iszapot Roediger típusú gázinjektá- lásos eljárással keverik. A keletkező biogázt hő- és villamos energia előállítására használják. A teljes agglomeráció víziközműveit a Szegedi Vízmű Zrt. üzemelteti, amibe bele tartozik 200 km csapadékvíz elvezető hálózat működtetése is. A 70-es években született beruházási program tervei Bertók László és Inotai Ferenc (Viziterv) irányításával készültek. A megvalósult telep tenderéhez 96
