Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Nagyobb városok szennyvíztisztítása
Rácsszűrő Szegeden A soproni tisztítómű tervezését Boda János irányításával a Mélyépterv-Komplex Zrt. végezte, Somkúti Ágoston (Aquinno Kft.) közreműködésével. Szeged Szeged a maga 170 ezer lakosával a második legnagyobb vidéki városunk. Történelmét mintegy 20 ezer évre vezetik vissza, miszerint a kőkorszak idején is voltak itt települések. A honfoglalás idején a Szeged környéki vizenyős, zsombékos területek száraz szigeteket lakták az emberek. A fejlődését a tiszai átkelőhely alapozta meg. A rómaiaknál a Partiscum nevet viselte. A Maroson és a Tiszán dél felé szállított só kereskedelmében játszott szerepéről emlékeznek meg az első írások. III. Béla király városi rangra emelte, ám rohamos fejlődését a tatárjárás megakasztotta. A XV-XVI. században a török elleni hadjáratokban gyakorta játszott szerepet, s itt állomásozott Zápolya János erdélyi vajda hadserege a súlyos vereséggel végződő mohácsi csata idején. A várost 140 évig birtokolták a törökök, s szultáni birtokközpont lett. Ennek eredményeként jelentős erősségé fejlesztették. II. II. II. József a várost Csongrád, majd később Csanád és Békés megyék központjává tette, miközben katonai jelentősége is megmaradt. Ez időszakban egy új fellendülési hullám kezdődött, melyhez egyebek mellett a gőzhajózás megindulása, majd a vasút ideérkezése is nagymértékben hozzájárult. 4 város életében történelmi jelentőségű dátum az 1879. márciusi hatalmas árvíz, mely során több mint 6000 ház omlott össze, s Szegedet valósággal lemosta a térképről. Az ezt követő újjáépítés szabta meg a mai városképet. Az újjáépítéshez rendkívüli mértékben járult hozzá a nemzetközi segítség. Az árvíz után újjáépült város alaprajza világos és áttekinthető. Az árvízvédelem szempontjai benne jelentős mértékben megmutatkoznak. A két világháború között inkább mezőgazdasági jellegű város 1950. után főleg könnyűipara (élelmiszer, textil) révén vált gazdaságilag jelentőssé. A csatornázással kapcsolatos első intézkedés az az 1840-ben hozott határozat volt, amely kimondta, hogy a kövezett utak alá - azok építésével egy időben - csatornát kell építeni. E csatornák még nem képeztek egységes rendszert és főleg a csapadékvíz elvezetését szolgálták. Mint sok más városban, Szegeden is a házak udvarán létesített tárolókba vezették a szennyvizet, az utcai csatornába csak a „híg anyag” folyt ki. Az első nagyszabású csatornázási terv Lechner Lajos és Puhala Adolf asztaláról látott napvilágot. Lényeges jellemzője volt, hogy a körutat - árvédelmi okból - sehol sem metszhették át. 1939-ben már 59 km hosszú csatornahálózat működött Szegeden. A kiemelt homokfogó A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TÖRTÉNETE 94
