Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Bevezetés
BEVEZETES Bevezetés Feleségemnek A könyvben Magyarország települési szennyvíztisztítása történeti fejlődésének bemutatását tűztem ki célul, noha valójában a szennyvíztisztítást elsősorban az ipari szennyezőanyagok megjelenése kényszerítette ki. Ahogy a gyakorlatban a szennyvíztisztítás nem választható el a csatornázástól, e könyv témája is kapcsolódik a közelmúltban napvilágot látott Csatornázás Története című monográfiához. Az utóbbi több mint fél évszázadban tervezőként, államigazgatási vezetőként, oktatóként aktívan részt vettem a szakterület mind elméleti, mind gyakorlati értelemben vett fejlesztési munkáiban, s testközelből tapasztaltam meg annak pozitív és negatív változásait. Mint elkötelezett vizes, nem tagadom, hogy néhány esetben - minden igyekezetem ellenére - a helyzetmegítéléseim nem nélkülözték a szubjektivitást. Az elmúl ötven évben a hazai szennyvíztisztítás, szennyvíziszap kezelés technológiai szempontból óriási fejlődésen ment keresztül. Ennek legfőbb hajtóerejéül a szennyező anyagok változása és a tisztítási követelmények szigorodása szolgált. Az érintett szakterületek külföldi gyártóiparának presztízsjellegű versengése, s az abból származó újabb megoldások szerencsésen begyűrűztek a hazai ismeretanyagba s szintén hozzájárultak a tudatos előrelépéshez. Kialakult egy ütőképes kutató, tervező gárda, melynek képviselői nemzetközi elismerést szereztek az országnak. Sajnos a hazai ipari háttér fejlődése nem vált eléggé versenyképessé, így kénytelenek voltunk - amennyire módunk volt - a külföldi gyártók eredményeire támaszkodni. A „tőkés valuta” időszakában a fejlettebb eszközök beszerzése rendkívül korlátozott volt, s üzemeltetőinknek az itthon gyártott, gyengébb anyagú gépekkel kellett megküzdeniük. E tekintetben 1990-től gyökeres változás tanúi lehettünk. A külföldi gyártók és üzemeltetők elárasztották az országot, s piacot láttak bennünk. Az ebből származó jó és hátrányos vonások sajnos csak évek múltával derültek ki. Mindettől függetlenül a szennyvíztisztítás minden tekintetben ugrásszerű változást élt meg, s hálás vagyok a sorsnak, hogy nem csak szemtanúja, hanem tevékeny közreműködője is lehettem. Míg a csatornázás létesítményei általában kevésbé látványosan, térszín alatt helyezkednek el, addig a szennyvíztisztítás műtárgyai látványként is szerepelnek, ahol a technológiai elemeknél az esztétikai szempontok sem szorulhatnak háttérbe. A technológus tervezőnek felemelő érzés, ha a funkció és a forma összhangját e bonyolult rendszerben sikerül megvalósítania. A magam részéről semmivel sem kisebb feladatnak tartom ezek sikeres működtetését. A különböző telepek bemutatását azért is éreztem szükségesnek, hogy a későbbi időkben maradjon valami emlék a III. évezred elején megvalósult, vagy már üzemelt művekről, s mindazokról is, akik ■ 7
