Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
A balatoni régió
A BALATONI RÉGIÓ Siófoki szennyvíztelep építése repítette. Szerencsére az ott dolgozó hegesztő megmenekült. A tihanyi rothasztót követő második robbanás után a beruházó cég közismerten nyersen fogalmazó első embere nem éppen finomkodó kifejezések közepette fenyegette meg a tervezőket: „aki még egyszer rothasztót mer tervezni...!” Ezek után nem csoda, hogy a Balaton térségében sorozatban épültek a kisterhelésű teljes oxidációs rendszerek. Siófok térségében visszatérő probléma volt a hálózati átemelők szivattyúinak kérdése. A legrégebbi átemelő szivattyúit ülepítővel és ráccsal védték. Ezt követte a szűrőtartályos rendszer (IV-es átemelő), majd a Il-es jelű átemelőbe már egy ún. „Gorátor” fantázianevű aprító-daraboló szivattyút helyeztek. A hálózatba csapadékkal bejutó homok a járókerekeket röpke fél év után csonkig lekoptatta. Végül a Flygt szivattyúkkal a kérdés nyugvópontra jutott. A 22 500 m3/d-re felbővített szennyvíztisztító telep, bár a megvalósítás idején kielégített minden követelményt, 1995-re ismét 12 500 m3/d kapacitással bővült tovább, de már mély-levegőbefúvásos eljárással. Ugyanekkor már a nitrifikációra vonatkozó feltételek is létrejöttek. 2003-ra a rothasztok rekonstrukcióját elvégezték, a szalagpréseket centrifugák váltották fel. A víztelenített iszapot a balatonszabadi komposztálóban készítik elő mezőgazdasági hasznosításra. A 35 000 m3/d kapacitású telep befogadója a Sió csatorna. Nincs azonban öröm üröm nélkül. A közel ötven évvel ezelőtt kijelölt telephelyet a város - a mellette lévő temetővel együtt - körbenőtte, ami a tisztítómű további terjeszkedését lehetetlenné tette. Már a 80-as évek közepén felmerült a Sió-csatorna mentén, a jelenlegi helytől kb. 6 km-re, a Juti-zsi- lip mellé való kitelepítése. A kitelepítés igénye az utóbbi időben a város részéről újból lábra kapott. Kérdés, hogy vajon lesz-e pénz arra, hogy a tó térségének legnagyobb és a néhány évvel ezelőtt felújított, kifogástalanul működő telepet - az amúgy is hosszú nyomóvezetéken érkező szennyvizet tovább szállítva - új helyen építsék meg? Gyakorlati példaként erre a pécsi telep Pellérdre való kitelepítése szolgálhat. A költség-haszon elv érvényre juttatása e tekintetben a város vezetésének adja fel a leckét. A két legnagyobb telep után ejtessék szó a Zán- ka-Szigliget közötti, révfülöpi al-régió telepéről. A település - mint a neve is mutatja - korábban a Balaton két partja között régi átkelő központ volt. Az üdülőhely hosszan elnyúlik a part mentén, az őslakók házsorai felkúsznak a háttérben húzódó, kiváló szőlőtermelő, Fülöp-hegyre. A csendes üdülő-településen az 1960-as évek végén indították el a szennyvíztisztító fejlesztését, melynek első ütemében egy napi 1200 m3/d kapacitású teleppel számoltak. A tervezés idején az akkori ta61
