Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Az ágazat változásai 1990 után
A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TÖRTÉNETE A General Electric oroszlányi üzemének membrántechnológiás szennyvíztisztítója az utcáról és növényekkel beültetett tetejéről szemlélve A membrán-kazettákat új telepek esetében a levegőztető medencébe helyezik, míg telep-bővítésnél, vagy rekonstrukció esetén az utóülepítőbe vagy az iszapsűrítőbe esetleg külön konténerbe telepíthetik. Az eleveniszapos medencében intenzív levegőztetés mellett a szárazanyag-tartalom 12-25 kg/m3, ennek következtében magas iszapkor és jelentős reaktortér megtakarítás érhető el. Az ultraszűrés igen hatékony a patogének, ciszták eltávolítása esetén is. A 2003-2009 között hazánkban megépült települési szennyvíztisztító telepek mérési adatai szerint az átlagos hatékonyság: KOI>95%; BOI5>96%, lebegőanyag: >98%; ÖN>79%; öP>93%. A membrántechnológia előnyeként jelentkezik a kis helyiség, a kompakt technológia, nem kell előülepí- tés, elhagyható az utóülepítés, egyszerűen automatizálható, az üzemeltetési létszámigény alacsony, az elfolyóvíz, beleértve a fertőtlenítő hatást igen kedvező képet mutat, a tápanyag-eltávolítás egy lépcsőben megy végbe, gyorsan beüzemeltethető, a magas iszapkor miatt kevés és stabil iszap képződik, a szagképződés kevésbé jelentős, a membrán élettartama a vezető gyártóknál >10 év. A membránok hátrányául róható fel, hogy a hagyományos eljárásokhoz képest magasabb az energiaigénye, (a négy hazai üzemet vizsgálva 0,9-1,7 kWh/m3; a nemzetközi átlag 0,8-0,85 kWh/m3), csere esetén még mindig magas a költsége. Nem optimalizált a tervezési elve, levegőztetése, az iszap szűrhetősége, víztelenítése, és az előülepítés elhagyása miatt 1 mm-es finomrácsra van szükség a membrán védelme érdekében. A fejlesztési tendenciák a jövőre nézve elsősorban a felsorolt hátrányok kiküszöbölésére kell, hogy irányuljanak. A membránok szerepe a beharangozott globális éghajlatváltozások okozta körülmények mellett mind az ivóvíz, mind a szennyvíztisztítás terén megnő. A tisztított szennyvíz újrahasznosítása, az ivóvíz pótlása mind azt követelik meg, hogy a vízminőség-védelmi feladatkörön jóval túltekintve a membránok - a pillanatnyi ismeretek szerint - hosszú távon képesek legyenek hozzájárulni a környezetvédelmi célok hatékony teljesítéséhez. A rendszerek dinamikus terjedése minden bizonnyal hozzájárul a membránok jelentősebb költségcsökkenéséhez, így nem lesz akadálya a szegényebb országok számára sem a tömegesebb alkalmazása. A hazai szennyvíztisztító telepek műtárgyainak kialakításában elsősorban nagyobb kapacitásoknál a tömbös rendszer dominál, (lásd: a városok csatornázása fejezet képeit). A gépészeti berendezések 150 ■
