Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
A kivitelezés és a gépészet fejlődése
A KIVITELEZÉS ÉS A GÉPÉSZET FEJLŐDÉSE légbeviteli elem kevés helyen maradt meg. A gyártók, rendszergazdák már számítógéppel méretezett csőrendszereket ajánlanak a technológus által megadott medencébe, az oxigénbevitel függvényében szállítják kompletten, garanciával a fúvót, a légbeviteli elemeket, stb. Fertőtlenítés változatlanul kényes művelet. A klórgáz mellett az ultrahangos és ózonos fertőtlenítés is terjed. A 60-as években kísérleti jelleget öltő y-sugaras megoldás a szennyvíztisztítás területén lekerült a napirendről. A klórgázzal történő igen elterjedt fertőtlenítés alkalmazása mind az ivóvíz- ellátás, mind a szennyvíztisztítás területén egyre támadottabb felület, mivel a „harci” gáz tárolásával kapcsolatban felmerülő többnyire jogos aggályok előbb utóbb újabb eljárások alkalmazását fogják eredményezni. Az iszapkezelés gépei esetében a szivattyúnál és kotróknál leírtak erre a területre is igazak azzal, hogy a sűrítő kotrói kizárólag központi hajtásúak. Iszapsűrítő- víztelenítő gépek közül a dobsűrítők, szalagszűrők és centrifugák a leggyakrabban használt gépek. A hagyományos folyamatos üzemű gravitációs sűrítőket lassan leváltják a kis helyet igénylő dobsűrítők. A víztelenítés területén a kamrás préseket csak ritkán és elsősorban nagy telepeken használják, főleg ott, ahol nagy szárazanyag tartalom elérése a cél (pl. égetés előtt). A régi vákuumos tárcsás- és dobszűrők szűrők hatékonyságuk miatt teljesen ki mentek a „divatból”, helyettük a már jóval hatékonyabb víztelenítők jelentek meg a piacon. Egyre inkább igyekeznek maguknak teret hódítani a mobil víztelenítő berendezések. A legnagyobb a fejlődés Magyarországon az anaerob iszap fermentáció (rothasztás) területén tapasztalható, melynél a gépészeti berendezések (nagynyomású gáz szerelvényei, kéntelenítő, visszarobbanás gátlók, keverők, speciális gázdóm és gázvezetékek, mérő és ellenőrző műszerek, gáztároló, fűtés, kazánok, hőcserélők stb.) a hőmérséklet tartománytól (mezőül, vagy termofil) is függően komplikált kialakítást és üzemirányítást követelnek. Ehhez hozzátartoznak még a keletkező biogáz hasznosítására alkalmas gázmotorok és ahhoz kapcsolódó berendezések. A gázmotor használatával kapcsolatban megjegyezhető, hogy a gyártók - rendszer garanciával - komplex egységet szállítanak, ettől függetlenül ezeket be kell illeszteni a telep működési rendszerébe, továbbá az üzembiztonság érdekében lényegesen pontosabb munkát követelnek nem csupán a szereléskor, hanem az üzemvitel során is. A rothasztok keverésénél jelentős változások történtek. A kezdeti gőz befúvás, majd belső szivaty- tyús keringetés helyére új módszerek léptek. A külső szivattyús keverésen kívül a Halberg rendszerű ■ 129
