Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
A kivitelezés és a gépészet fejlődése
A KIVITELEZÉS ÉS A GÉPÉSZET FEJLŐDÉSE A korszerű zsaluanyagok rendkívüli szabadságot adnak a tervezőknek a betonfelületek kiképzésében, egyúttal a kész betonfelületek esztétikája is javult megalkotásával ipari méretben előre gyártott szerkezetek készüljenek. Az első ilyen elgondolás a Tatabányai székhelyű Vidus szakemberei részéről fogalmazódott meg a Mélyépterv felé. A megbízás szerint olyan acélszerkezetű műtárgyakat kellett tervezni, melyeket a meglévő gyártócsarnokban előre elkészítenek, s olyan méretben, hogy azok közúton szállíthatók legyenek. A gyártmánytervek Muhits Tamás által irányított teamben - Bürg Károly és Hódi János közreműködésével - készültek. A felületi levegőztetést Abta-Aerator néven szabadalmaztatott üvegszálas poliészterből egyedileg készített forgó kerék biztosította. Ilyen rendszerű tisztítótelep épült Almádiban, az ÉVIG ceglédi gyárában, Fehérgyarmaton, Szentlőrincen és sok más helyen. A jelzések szerint, állítólag, ilyen telep üzemel - még ma is - az M3 autópálya 60-as kilométerénél üzemelő benzinkút étterme számára. A Vízgép által gyártott Dorr rendszerű, sugárirányú átfolyású ülepítő kotrók, műanyag, vagy gumi járókerekeinek gyors tönkremenetele arra ösztönözte a gyártókat, hogy a sínes megoldásra térjenek át. Valószínűleg a gyártástechnológia volt a nem megfelelő, mert a jelenleg üzemelő ilyen meghajtású kotróknál nincs ilyen probléma. Sokszor előfordult viszont, hogy a kerék alatti betonfelületre a keréknyomástól (élterhelés) felhordott csúszásgátló bevonati réteg tört össze. A tárgyalt időszak elején jött divatba, hogy a kifogott rács szemetet tartályban gyűjtötték össze, majd az akkor új gépben a Gorator néven megismert aprító-daraboló szivattyúval összedarálták és visszanyomták a tisztítandó szennyvízbe. A háború előtt épült ferencvárosi telep tapasztalatai, majd később egri és más tisztítótelepről kapott üzemeltetési visszajelzésekből beigazolódott, hogy az elgondolás hibás volt. Azt a tanulságot kellett az esetből levonni, hogy amit egyszer már kiszedtek a szennyvízből azt szükségtelen oda visszajuttatni, mert ez a szemét a későbbi folyamatokban dugulást okoz. Ez a gépészeti megoldás is hamar eltűnt. Másik érdekesség és újdonság volt a szombathelyi tisztítótelepen alkalmazott, abban az időben a legkorszerűbbnek számító iszapkezelési eljárás, amikor is a kevert iszap meszes-vaskloridos kondicionálás után víztelenítésre a dobsűrítőbe került, majd a svéd Torkaparat Ag. cég által gyártott és szállított forgó kemencébe, ahol a továbbiakban lehetőség nyílott az iszap szárítására, vagy elégetésére. A támasztó tüzelésre - földgáz hiányában - olajat ■ 125
