Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
A kivitelezés és a gépészet fejlődése
nyék, a lehetőségek, az anyagok, kiegészítő adalékszerek lényegesen megváltoztak. Az újabb vizsgálati módszerek elterjedésével jobb minőségű anyagokat biztosítottak a tervezők, a kivitelezők számára. A szennyvíztisztítás területén is ma már természetes követelmény egyebek mellett a kémiai ellenállóság biztosítása. Ez a bedolgozás kiemelt minőségi követelményeinek betartására is szükségszerűen ráterelte a figyelmet. Folyamatosan bővül a beton minőségét befolyásoló adalékok palettája. Ezek megtervezése és munkahelyi adagolása a bedolgozással együtt már a betonok készítését is szinte „patikává” alakította. A beton egyébként önmagában átengedi a vizet, azonban megfelelő adalék hozzáadásával az át- eresztés korlátozható. Az építőiparban a vízzáróság fogalmát - leegyszerűsítve - úgy fogalmazták meg, hogy „vízzáró az a betonszerkezet, amely annyi vizet enged át, amennyi a víznyomás elleni oldal felületéről természetes körülmények között elpárolog”. A tökéletes száraz felületet különböző típusú szigetelésekkel tudják biztosítani. Palotás László, a Budapesti Műszaki Egyetem neves tanszékvezető professzora az ötvenes években úgy tanította hallgatóit, hogy a jó betonhoz négy dolog szükséges: jó minőségű cement, víz, adalékanyag és különösképp hozzáértő, becsületes munka! Ez utóbbi a bedolgozás és az utókezeléssel szempontjából kimondhatatlanul fontos! A háborút megelőző évtizedben használt bauxit- cementből épített csatornák, műtárgyak és egyéb építmények élettartam tekintetében rosszul vizsgáztak. A háborút követő időktől a cement minőségi választéka is nagyobb lett, jóllehet emellett igen gyakoriak voltak a beszerzési nehézségek. Ez azzal járt, hogy a minőségi igényt a kényszer károsan befolyásolta. Az utóbbi húsz évben a tőkés valuta hiánya nem befolyásolja a beszerzési lehetőségeket. A folyamatos fejlődés során a cement minősége, a felhasználás igényei szerinti keverési arányok, az adalékok fajtái, a szemcse szerkezet, a repedés mentességi igény stb. előírásai folyamatosan módosultak. Megváltoztak a korábbi jelölések, helyettük a kiszélesedett minőségi választékra utaló jelölések léptek életbe, melyet az „öreg” mérnökök csak nehezen tudnak követni. Ugyanilyen változások történtek az acél betétek minősége és jelölése területén. A melegen és hidegen húzott acélbetétek osztályba sorolásával a szilárdsági igények gazdaságos kielégítését kívánták biztosítani. Ugrásszerű változást eredményezett - az ún. transzport beton mellett - az előre gyártott acélbetét hálók alkalmazása, bár ez esetben nem az 118 ■ A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TÖRTÉNETE
