Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
M A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN A háború alatt sem a vízellátás, de különösen a csatornázás nem szerepelt a fejlesztési célok között. 1943-tól a háború végéig (1945) minden állami pénz a hadiipar felé tolódott. A lakosság elsődleges szempontja is mindenekelőtt a túlélés volt, hiszen akiknél a napi élelem megszerzéséről szól az élet, azoknál nem a csatornázás ügye az elsődleges. AZ ÚJRAKEZDÉS ÉVEI 1 Málenykij robot (kis munka): a polgári lakosság elhurcolása „közmunkára" Csak Magyarországon 1862 helységből 101 686 férfit, 29 212 nőt hurcoltak el a szovjet megszállók sokszor több évre. A túlélők száma nem ismert. 2 Rácz, 1990. A háború befejezése után a málenykij robot1 elkerülése, a romok eltakarítása, a bombázások és belövések nyomainak eltüntetése volt az az emberek számára az elsődleges, ám mindezt nagymértékben nehezítették a hiperinfláció, az áruhiány, a napi létfenntartás nehézségei. A fővárosban - az épületkárokon túlmenően - a közműveket is sok károsodás érte, ezek következtében rendre működési zavarok jelentkeztek. A szennyvízcsatorna-hálózat károsodását a bombatámadások okozták. 153 helyen keletkezett rongálódással 3360 m csatorna sérült meg, 60 km csatorna eldugult, a lerakodott iszap mennyiségét 24 ezer m3-re becsülték. Összesen 105 km csatorna vált használhatatlanná, továbbá 32 bombatalálat érte a központi szivattyúházat, és víz alá került a Zsigmond téri szivattyútelep is. Az épületkár 30%-os, a gépi berendezések 20%-a semmisült meg, az üzemi berendezésekben pedig 70%-os kár keletkezett.2 Hasonló károsodás érte a csatornázott vidéki városokat is. Egyebek mellett pl. Miskolc 1944. június 2-i bombázásakor az akkor korszerűnek ítélt szennyvíztisztító telepet a bombaszőnyeg széle söpörte el. Az infláció olyan méreteket öltött, hogy csatornázásra vagy az ahhoz hasonló, hosszabb távú beruházásokra gondolni sem lehetett. A lakás-, illetve épületkárok kijavítása, az energiaellátás, a valamennyire megmaradt ipari üzemek helyreállítása szerepelt mindenütt az első helyen. A közlekedés (úthálózat, hi-
