Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás kezdeti lépései Magyarországon
A CSATORNÁZÁS TORTEN ETE Szennyvízátemelő szivattyútelep belső kialakításának felvételei Szivattyúgépház 35 Forbáth, 1913. 36 Bajor, 1947. A tervezett csatornahálózat főgyűjtője a Maros folyóval nagyjában párhuzamos irányban vezetett végig a város területén, és a beépített városrész alatt torkollott a folyóba. A város alsó, sík részének aránylag alacsony fekvése következtében a csatornavizek csak az évnek nagyon kis részében folytak közvetlenül a folyóba, ezért az év nagyobbik részében a szennyvizeket szivattyúval emelték át a Marosba. A tervezők - sok más pályatársukhoz hasonlóan - úgy ítélték meg, hogy a szennyvizek mesterséges tisztítása felesleges, mert a Maros a legkisebb vízálláskor is képes annyira hígítani a szennyvizeket, hogy „bevezetésük ellen aggodalom nem merültfelP5 Régen Szolnok város csapadék- és szennyvizét nyílt árkok vezették a Tiszába és a Zagyvába. Ez az állapot gyakran járványos betegségeket okozott. Az 1860- as években a Deák Ferenc utcai nyílt árkot téglacsatornával helyettesítették. 1890. évből származó műszaki leírásban szó van a megyeháza, a régi fürdő, a városháza külön csatornájáról és a Kossuth térről a Zagyvába vezető közcsatornáról. 1900 körül épült a Szapári és Magyar utca boltozott téglacsatornája külön beömléssel a Tiszába. A Büge árka hosszú ideig mint fővízlevezető szerepel, és a mai gabonatárház helyén ömlött a Tiszába. 1911-ben megépült a Baross, Konstantin utcai részleges főcsatorna egy Tisza-parti átemelőteleppel, majd ennek folytatásaként 1912-ben a Szabadság tér, Szent Ferenc utcai övcsatorna. 1914-ben a Madách és Fiebner János, majd a továbbiakban a többi burkolt utcát is sorban ellátták csatornával. A háború előtt közvetlenül a katonai alakulatok ellátására megépült a Sefcsik-telepi csatornahálózat és átemelőtelep. Az ipartelepek és a kórház magáncsatornáival a csatornák összes hossza 15 km volt a háború előtt. A város általános csatornázását egyik legsürgősebb megoldásra váró városi feladatként ütemezték a szakemberek.36