Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás kezdeti lépései Magyarországon
E-F-G-HfK METSZET A CSATORNÁZÁS TÖRTÉNETE Marosvásárhelyi szivattyúgépház homlokzatának terve és metszetrajza mérnöki osztály főnöke készítette el. A megvalósításban Zarka Elemér és Rékai Frigyes mérnökök működtek közre. A víziközművek kivitelezését Wünsch Róbert mérnök vállalkozó végezte el 1891-1898 között.33 MAROSVÁSÁRHELY ES SZOLNOK CSATORNÁZÁSÁNAK KEZDETEI Forbáth Imre (1875-1952), a hazai vízközművesítés és a korszerű várostervezés egyik úttörője még a világháború kitörése előtti évben számolt be az általa tervezett marosvásárhelyi csatornázásról.34 „Marosvásárhely egyike ama magyar városoknak, a melyek az utóbbi években a legerőteljesebben fejlődtek. E fejlődés a lakosság számának növekedésében is kifejezésre jut. A lakosság száma ugyanis 1900-ban 19 500, 1910-ben pedig 26 900 volt, ami e 10 év átlagában évente 3,8%-nak felel meg, melynél nagyobb szaporodásszámot ebben az évtizedben egy magyar város sem mutatott. Ehhez az erőteljes fejlődéshez elsősorban az a céltudatos és sokoldalú tevékenység járult hozzá, mellyel a város ügyeit ebben az időszakban Bernády György polgármester vezette, ki feladatául azt tűzte maga elé, hogy az előző időkben meglehetősen elhanyagolt várost nemcsak közigazgatási, hanem műszaki szempontból is újjászervezze és mind ama intézményekkel ellássa, melyeket egy modern város nélkülözhetetlen tartozékainak ismerünk..!’ Marosvásárhely a Maros folyó bal partján fekszik. Beépített részei azonban nem terjedtek egészen a Maros partjáig. A város területe a folyóval párhuzamosan haladó irányban 0,8-1,2 km szélességben sík, míg e szélességen túl meglehetősen meredeken emelkedő domb oldalain terjeszkedik tovább. Az említett sík és dombos terület közötti hirtelen esésváltozás a csapadékvizek felszíni levezetését nagyon megnehezítette, ezért az időnkénti elöntések elkerülése érdekében az esővizek felszín alatti levezetése mellett döntöttek. Ezt a megoldást az 1908. évben üzembe vett vízvezeték révén megnövekedő szenny33 Horváth, 1973. 34 Forbáth, 1913.
