Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)

A csatornázás kezdeti lépései Magyarországon

2. A CSATORNÁZÁS KEZDETI LÉPÉSEI MAGYARORSZÁGON

Újpesti hossz-szelvény

Az újpesti kikötöm eni«*n épített főgyűjtő csatorna

*.m «bu*

ÚJPEST CSATORNÁZÁSÁNAK TERVE

A kiegyezés után meginduló nagyszabású gazdasági fejlődés a fővároshoz még nem csatlakozott Újpest esetében azt eredményezte, hogy a lakosság 25 év alatt 2000-ről 14 500 főre gyarapodott, s a sok ipari üzem (bőrgyár, gyapjúmosó, szeszgyár stb.) telepedett meg az egykor csak egy utcából álló kis településen. A keletkező szennyvizeket közvetlenül vezették be az év nagyobb részén megrekedt vizű újpesti kikötőbe, ahol azt „sikerült” nem csupán megfertőzni, hanem bizonyos mértékig feliszapolni is.ly A gyári csatornák vize nem csupán a betorkollásnál ülepedett le, hanem szétterjedve az egész kikötő medrében, káros kipárolgások okozójává vált, fertőzte és bűzzel árasztotta el a környéket. Minden évben kotortatni kellett a zsilipkapuval lezárt öblöt, hogy a kikötőt használni lehessen. Egy belügyminiszteri intézkedés úgy próbált a bajon segíteni, hogy elrendelte, ezentúl minden ürüléket, szenny- és csapadékvizet közvetlenül a Dunába vezessenek.

19 Schaffer, Bp„ 1886/b. Az ehhez szükséges csatornarendszer megtervezéséhez át kellett tanulmám

A ferencvárosi átemelőtelep átadása 1890-ben