Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás az ókortól az újkorig
A CSATORNÁZÁS TÖRTÉN ETE A száműzött II. Rákóczi Ferenc rodostói otthonának vécéje 30 Kutas, 1995. 31 Garami et al., 1973. 32 A városi magisztrátus által hozott helyi hatáskörű rendelet. 33 Tahin, én. Buda várának visszafoglalásával (1686) lényegében lezárult a 150 éves hódoltság - jóllehet az ország területi egysége csak Nándorfehérvár három évvel későbbi visszavétele után állt helyre. A budai ostrom után a Zsigmond és Mátyás korában még 25 000 fős városban mindössze 388 romos ház és 616 „túlélő” lakos maradt. Pesten még ennél is nagyobb volt a veszteség. Egy Körösi Józseftől származó leírás szerint 1695-ben - tehát a vár visszafoglalása után - Pesten 26 utca és két tér, Budán 67 utca és 12 tér volt.30 Az ostrom utáni teendők között az ivóvízellátás, valamint a kimondhatatlan mértékben felgyülemlett szemét eltakarítása volt a legsürgősebb feladat, mely utóbbit rabszolgákkal végeztettek. Ebbe a munkába beleértendő a vízelvezető árkok kitakarítása is. A történelmi hűséghez hozzátartozik, hogy a budai Vár oldalában, a mai Donáti utcában találtak egy vörös márványból készített csatornaszakaszt, mely minden bizonnyal a vár szennyvizeit volt hivatva levezetni. Korára nincs utalás, ám anyagát tekintve nagy a valószínűsége, hogy az Mátyás korából származhat.31 Mindezek mellett a fejlettebb, zömmel felvidéki városok polgáraik egészségének a megóvására, a járványok elhárítására statútumaikba32 egészséget védő rendszabályokat iktattak be, és a közegészségügy minden területén nagy lépést tettek előre. Nagyobb gondot fordítottak a tiszta ivóvíz biztosítására, az élelmiszer-ellátásra, a piacok ellenőrzésére és felügyeletére, a vízvezeték- és csatornaépítésre, az utcák tisztán tartására és lekövezésére, gyógyszertár felállítására, a közegészségügy és a személyi higiéné tekintetében fontos fürdők építésére. (A tisztálkodás és a fürdés elhanyagolása, a fürdők bezárása a szifilisz megjelenése után kezdődött!33)