Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás 1990 után
5. A CSATORNÁZÁS 1990 UTÁN Kiss György: Fodor József-emlékérem MEGYEI SZENNYVÍZ-ELVEZETÉSI KONCEPCIÓ A fejlesztések előkészítéséhez további jelentős pontosító lépés volt a 19 megyére kiterjedő Megyei szennyvíz-elvezetési koncepció kidolgoztatása. Az egységes elvek szerint összeállított koncepciók készítését mindenütt a vízügyi igazgatóságok szakemberi irányították A megyei koncepciók készítésénél sajnos az üzemeltetői szempontok csak igen kevés helyen jutottak érvényre, mert csak ott kérték ki az üzemeltetők véleményét, ahol azok nagy terület ellátásában voltak érintettek. Szakmailag a regionális lehetőségeket - elsősorban a dombvidékeken - túlértékelték, s rendkívül nagy szállítási távolságokat, hosszú nyomó- vezetékeket irányoztak elő olykor többnapos úsztatási idővel. A megyei koncepciók hiányosságának tudható be, hogy azok a nem csatornázott településekkel vagy településrészekkel nem foglalkoztak, holott az EU- irányelv határozottan rögzíti, hogy ott ahol a csatornázás nem gazdaságos, ott egyedi megoldásokkal kell a szennyvizek szakszerű elhelyezéséről gondoskodni. A csatornázás „nem gazdaságos” kifejezésre sajnos senki nem figyelt, a legtöbb település 100%-os kiépítést irányzott elő. A megyei koncepciókra támaszkodva megszületett Magyarország szennyvíz- elvezetési nemzeti programja. Ezzel párhuzamosan a regionális szó helyett megjelent egy új kifejezés: a szennyvízelvezetési agglomeráció, ami valamely tisztító- telep vonzáskörzetéhez tartozó települések összességét jelenti, míg az agglomeráció központja az a település, amelynek területén a tisztítómű megépül(t). A pályázatok elbírásánál szem előtt kellett tartani, hogy azokat a koncentráltabb szennyezőket - nagyobb városokat - kell előre rangsorolni, amelyek esetében a beavatkozás a leghamarabb és leghatékonyabban térül meg. A címzett és céltámogatási lehetőségeken túl külföldi támogatások felhasználására is sor került (ISPA Phare). SZENNYVÍZHÁLÓZATBA BEKÖTÖTT LAKÁSOK RÉGIÓK SZERINTI BESOROLÁSA (2002) Ha Magyarország régióinak szennyvízcsatorna-ellátottságát mutató adatokat szemléljük, 2002-ben a közép-magyarországi régió mutatószámai látszanak a legjobbnak, ez azonban csalóka kép. A kedvező látszat amiatt van, hogy a főváros kiemelkedően magas mutatói statisztikailag feljavítják a régió egészének számait, valójában Pest megye a csatornázottsága alapján a megyék középmezőnyében foglal helyet. Mint kitűnik, a dél-alföldi régió lemaradása ebben a kérdésben is jelzi, hogy hol van intenzívebb fejlesztésre leginkább szükség. 5 A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya, amely 1949- ben - megalakítva a Magyar Hidrológiai Társaságot - kivált az anyaegyesületből. A SZENNYVIZES SZAKMA TÁRSADALMI SZERVEZETEI Hajdan - a csatornázások kezdetén - a Magyar Építész és Mérnök Egylet volt az a szellemi műhely, amely megalapozta az ágazat fejlődését. Az 1917-ben alakult5 Magyar Hidrológiai Társaság a kezdettől fogva az B5B
