Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)

A csatornázás fejlődése a II. világháború után

A CSATORNÁZÁS TÖRTÉNETE

Csatornafelújítás Lágymányoson

általában magasabb komfortigényét, ez pedig az agglomeráció településein is felgyorsította a csatornázást.

Amint a táblázatokból kiderül, a rendszerváltás előtti évtizedben épült törzs- csatornából az elválasztott szennyvízelvezető hálózat aránya közel egyharma- dára növekedett, ami elsősorban a kertvárosias külső területek fejlesztésével magyarázható.

A hálózatok működtetésének fontos elemét képezik az átemelők. A 137 átemelőből 11 állandó kezelőszemélyzettel működött, míg a többi automatikus üzemmódban.

Az elvezetett száraz idei szennyvíz mennyiségére a vízfogyasztás adatai engedtek következtetni: egyértelmű volt a fogyasztás, illetve az elvezetésre kerülő szennyvízmennyiség erőteljes csökkenése.

1990-hez kapcsolódó adat, hogy a közcsatornán elvezetett összes szennyvíz- mennyiség 316 millió m3/a (~865 ezer m3/d) volt, melyből a száraz idei szennyBALRA Piszkos munka a csatornásoké

JOBBRA A főgyűjtőben...