Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
A CSATORNÁZÁS TÖRTÉNETE BALRA A DRV Zrt. „cégére" Balatonfüreden JOBBRA A siófoki szennyvíztisztító telep Megyei Víz- és Csatornaművekkel. 1986-tól a vállalat neve Dunántúli Regionális Vízművekre változott (DRV), funkciója, ellátási felelőssége igazodott a régió dinamikus fejlődéséhez. A cég 1993-tól a DRV jogutódjaként Dunántúli Regionális Vízmű Rt. (DRV Rt.) néven állami többségi tulajdonú részvénytársasági formában működik. 2000- ben dolgozói részvények kibocsátásával alaptőke-emelésre került sor, majd 2003- ban - a visszavásárolt dolgozói részvények újraértékesítése révén - a mű- kö-dési területükön található helyi önkormányzatok közül néhány szintén az rt. tulajdonosává vált. 2006. március 13-tól kezdődően Dunántúli Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (DRV Zrt.) néven folytatja hat megye több mint 360 településén tevékenységét. Balatonfüreden 1936-ban létesítettek szennyvízcsatorna-hálózatot, melynek végén a 300 m3/d szennyvizet egy átemelő emelte egy föld alá süllyesztett, 600 m:i-es oldómedencére és egy szintén a föld alá helyezett csepegtetőtestre. 1938- ban Balatonkenesén, az üdülőtelep három szállodája részére is épült egy meglehetősen bonyolult, 90 m Vd nagyságú torony csepegtetőtestes telep. A DRV Zrt. tevékenységét a Dunántúl hat megyéjében (Baranya, Fejér, Somogy, Veszprém, Tolna és Zala) folytatja. A társaság több mint 357 - állami, illetve önkormányzati tulajdonú víziközművel rendelkező - településen mintegy 600 ezer lakos közműves ivóvízellátásáról gondoskodik, és 152 település 220 ezer lakosa számára nyújt csatornaszolgáltatást. A társaság több társvállalatnak is szolgáltat ivóvizet, többek között Dunaújváros, Székesfehérvár, Ajka, Mohács, Pécs és Komló ellátásának érdekében. A jogelőd Balatoni Vízművek földszintes, néhány szobából álló központja Siófokon, a Kiüti út és a Fő utca sarkán szerénykedett. A Rózsavölgyi Imre igazgató vezetése alatt álló, egyre terebélyesedő cég — a ’70-es évek elején - költözött át a mai Tanácsi úti, reprezentatív többszintes épületébe. A vízmű ellátási területe egyre bővült, a központ az irányítást részben közvetlenül, részben üzem- igazgatóságain keresztül innen tartja kézben. Itt végzik feladatukat a különféle műszaki, gazdasági és humán szakosztályok. Kiterjedt szolgáltatási területünkön
