Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
4. A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN pülései is folyamatosan fejlődtek. Celldömölk, Sárvár, Bük helyi önkormányza- taönállóan működteti víziközmű-rendszerét. A Vasivíz Zrt. a megye területén további 26 település csatornahálózatát és 16 szennyvíztisztító telepet üzemeltet. Összefoglalva a részvénytársaság szennyvízelvezetéssel kapcsolatos tevékenységét: működési területének 57 településén 166 700 fő él. A kezelésében lévő 746, 5 km hosszú csatornarendszerbe 31 746 ingatlant kötöttek be, ez 56 936 lakást foglal magában. A Szombathely városi tisztítóteleppel együttesen a 17 tisztítómű összes kapacitása 51 525 m3/d, ebből nyolc telepen 49 500 m!/d kapacitással folyik tápanyag-eltávolítás (III. fokozatú tisztítás). A szennyvizes szolgáltatáson túlmenően az Vasivíz Zrt. működéséhez hozzátartozik 1630 km hosszú hálózaton keresztül 223 ezer fő ivóvízellátása is. A REGIONÁLIS VÍZMŰVEK A CSATORNAELLÁTÁSBAN A regionális vízművek eredetileg az ország különböző területén előállott ivóvízhiányok kiegyenlítését voltak hivatottak szolgálni, dr. Illés György térségi vízkiegyenlítési koncepciója alapján - a közgazdász dr. Szirota István támogatásával - a kritikus vízellátási körzetekben hozták létre az ún. regionális vízműveket. Az első regionális vállalat kazincbarcikai központtal Észak-Borsodban alakult, melynek létrejöttét további öt hasonló vállalat követte. Idővel azokon a helyeken, ahol közvetlenül ivóvizet szolgáltattak, vállalkoztak csatornázási és szennyvíztisztítási fejlesztésekre és igen gyakran üzemeltetésre is. A Balaton térségében a regionális szennyvízelvezető rendszerek kiápítése kifejezetten célfeladat volt, ezért a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. igen kiterjedt területen lát el a part mentén és a vízgyűjtő területen szennyvízelvezetéssel összefüggő feladatokat. A regionális vállalatok közül e könyvben a csatornák fejlesztése és üzemeltetése területén leginkább érintettek szerepelnek hangsúlyosan. AZ ESZAK-DUNANTULI REGIONÁLIS VÍZMŰ A jogelődöket is figyelembe véve az ÉDV Zrt. múltjában az első vízmüvet 1899- ben, Tatabányán állították üzembe. A térségben az országos iparfejlesztési koncepció kapcsán jelentősebb fejlesztés csupán az 1960-as években kezdődött. Ez időben főleg a bányásztelepülések kerültek a középpontba. A meglévő városok vízmüveiből 1965-ben létrehozták a Komárom-Esztergom Megyei Vízmű Vállalatot, mely nagy erővel fejlesztette a vízbázisait, az ivóvízműveket és a települési elosztó hálózatokat. Székhelyül Tata városát választották.
